Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

B) Folyószabályozás - II. A magyarországi folyók szabályozása

Kőszórásból készült vezetőmű a Dunán Gönyű alatt

nek, kialakításának figyelembevételével történik és a közös ütemtervek szerint kb. 1982-ig be is fejeződik. E rendezés keretében a hajózási szempontból kedvezőtlen folyószakaszokon sor került a legszükségesebb kisvíz- szabályozási munkálatokra is, azon a szakaszon azonban, ahol az alvízi mederkotrást betervezték, ott kisvízszabályozási kőművek már nem épültek, ill. nem épülnek.

A Felső-Duna szabályozási terveinek elkészülte után került sor a Gönyű—Szob közötti szakasz (1971—1708 fkm) koncepció tervének akidolgozására. A koncepció alapján kidolgozott általános szabályozási tervet a Közös Műszaki Bizottság jóváhagyta és a szabályozási munkákat ez alapján végzik.

Ugyancsak ki kell emelnünk a Dunaföldvár (1560 fkm) alatti szakasz fontosságát és sürgősségét azért, mert a jeges árvizek okozta jégtorlódások keletkezése szempontjából ez a folyószakasz a legveszélyesebb.

Meg kell említeni, hogy a Duna Dunaföldvár—Vukovár közötti (1560— 1333 fkm) szakasz magyar—jugoszláv közös érdekű szakasz és, hogy a folyószabályozási munkák ezen a szakaszon a magyar—jugoszláv Vízgazdálkodási Bizottság keretében egyeztetett tervek alapján kerülnek végrehajtásra.

23*

355