Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
B) Folyószabályozás - II. A magyarországi folyók szabályozása
A második világháború után a szocialista társadalmi-gazdasági rend nagy lehetőségeket biztosított a félbemaradt folyószabályozási munkák folytatására. A hagyományos folyószabályozási munkák mellett, a vízlépcsők építésével megkezdődött a folyószabályozás legmagasabb fokát biztosító folyócsatornázás is. Folyóink jelenlegi szabályozottságára az alábbi adatok adnak felvilágosítást. Magyarország összes folyóinak hossza 2882 km Teljes szabályozásra szorul 602 km A szabályozás kiegészítését kívánja 662 km Jelenben csatornázott folyószakasz 329 km Nagy hajózásra állandóan alkalmas vízi út 1275 km A folyók szabályozottsági állapotának jellemzőit a B. V. táblázat foglalja össze. A XIX. és XX. század folyószabályozási tevékenységét folyónként a Duna és mellékfolyóinak, továbbá a Tisza és mellékfolyóinak sorrendjében kívánjuk röviden ismertetni. 2. A Duna és magyarországi mellékfolyói szabályozása 2.1 A Duna szabályozása 2.1.1 Általános jellemzés A Duna közép-Európa D-i részének vizeit vezeti le, vízgyűjtő területe kereken 817 000 km2. Elnyúlt, szabálytalan ovális vízgyűjtőjének főtengelye a Kaukázus főtengelyével azonos csapásirányú. A vízgyűjtő terület kiterjed a Keleti-Alpok csaknem egész területére Schwarzwald K-i a Schwáb- és Frank-Jura D-i lejtőire, magába foglalja a Cseh-Erdő DNy-i részét, a Cseh—Morva-dombvidék K-i felét csaknem az egész Kárpát-medencét, a Balkán-félsziget É-i részét, a Havasalföldet, sőt a Szeret és Prut bekapcsolásával a Kárpátok előterét is. A Duna hossza a forrástól a torkolatig 2860 km, légvonalban ugyanezen távolság 1517 km. A folyam nyolc ország határát érinti, vagy keresztezi. A Duna teljes hossza három jellegzetes szakaszra osztható. Ennek — a harántolt területek kőzettani és domborzati viszonyainak megfelelően — már a hossz-szelvényben is szembetűnően különböznek egymástól. Min- denik szakasz egy, vagy két nagy medencének a vizét fogadja magába, mégpedig: a Felső-Duna, a Bajor- és az Osztrák-medence, a Középső-Duna a Kis- és Nagy-Magyaraiföld, az Alsó-Duna pedig a Havasalföld vizeit gyűjti össze. 343
