Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
B) Folyószabályozás - I. Folyóink morfológiai és hidrológiai jellemzése
Minden folyó több kevesebb ásványi anyagot szállít magával, amely a vízgyűjtőjéről erózió útján jut a mederbe, illetve maga a folyó termeli partjainak megbontása és elmosása útján. A lebegtetve és görgetve szállított ásványi anyagok (iszap, homok, kavics) jelentősen befolyásolják a folyó életét, medrének alakulását és a folyóra telepített, vagy azzal kapcsolatban álló műszaki létesítmények üzemelését, fenntartását. A hordalékviszonyok, a folyó hordalék járása tehát elsőrendű fontosságú tényező a szabályozásnál, hiszen annak célja elsősorban a meder alakjának, méreteinek állandósítása az igényeknek megfelelően. A kívánt mederméretek elérése és fenntartása (lehetőleg gyakori kotrás nélkül) azt a követelményt rejti magában, hogy a tervezett medernek lerakódás és kimosásmentesnek kell lennie, hosszabb idő átlagában is. A hazai műszaki gyakorlat a hordalékszállítást csupán két részre (lebegtetett és görgetett) osztja. A külföldi szakirodalom mindkét részen belül ismer több alcsoportot is, azonban a túl részletező felosztás jogosultsága és a csoportok elhatárolása vitatható, ezért azokkal a továbbiakban nem foglalkozunk. A lebegtetett hordalékszállítás mintavétellel könnyebben és pontosabban határozható meg mint a görgetett, azonban keveset tudunk a kétféle hordalékmozgás közötti kölcsönhatásokról, melyek a fenékközeli rétegben játszódnak le. Ennek ellenére a kézikönyvekben számos vízállás (vízhozam) — hordalékszállítás-összefüggés található fontosabb hazai folyóink több vízmérceállomására vonatkozóan. Ezek kiindulási alapként, vagy közelítésként célszerűen használhatók, azonban a tényleges mérési tartományon túli hordalékszállítási értékekre csak igen nagy óvatossággal extra- polálhatók. A hordalék járás jellemzéséhez azonban szükség van a nagy vizek idején kialakuló hordalékszállítás becslésére is, annál is inkább, mivel ezeknél rendszerint kevés hordalékmérés történik. A hiányos mérési adatok pótlása, de a tényleges mérési eredmények ellenőrzése céljából is elkerülhetetlen különféle hordalékhozam-képletek alkalmazása, tehát a hordalékszállítás számítás útján történő becslése. Ezek a teljesen, vagy félig tapasztalati úton felállított összefüggések közismerten nagy szórású, egymástól több nagyságrenddel is eltérő eredményeket szolgáltathatnak, ezért igen sok jogos kritika illeti őket. Az eltérések egyik fő oka a szerzők szemléletbeli különbözősége, a másik pedig, hogy a levezetett képletek többsége olyan laboratóriumi, üvegcsatorna kísérleteken alapul, melyek hidraulikai paraméterei nagyban eltérnek a természetes vízfolyásokon kialakulóktól. Ennek ellenére érdemes megismerkedni a számítási képletek fő típusaival és ezeken belül a leghasználatosabb összefüggésekkel, mert alkalmazásuk különböző hasznos összehasonlításokra ad alkalmat. A hordalék- és a vízhozam között közelítő összefüggés áll fenn, mivel a hordalékmozgás megindulásához tartozó vízhozamhatár átlépése után a víz munkavégző képességének a hordalék mozgatására fordítható része a vízhozammal arányosan növekszik. 2.3 A folyók hordalékviszonyai 328