Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
B) Folyószabályozás - I. Folyóink morfológiai és hidrológiai jellemzése
Szavakban kifejezve a képlet azt mondja, hogy folytonos jégzajlás esetén a három mennyiség szorzata egy-egy folyószakasz minden szelvényében állandó, illetve bármely tényező megváltozásával a másik kettő szükségképpen módosul. A (2) egyenlet feltételezi, hogy az induló szelvényen áthaladó jég megérkezik az alsó szelvénybe, tehát a szakaszon nem áll meg, másrészt, hogy a levegő hőmérséklete nem annyira zord, hogy a jégtáblák jelentősen megnőnének a két szelvény között. A képlet alapján megállapítható, hogy a zajlás sűrűsége (vagyis a jéggel borított vízfelszín és a teljes vízfelszín közötti arány) az időegység alatt érkező jég felületével egyenesen, a víztükörszélességel és a felszíni sebességgel pedig fordítva arányos. Ezért van tehát az, hogy azonos víz- mennyiségek a folyók két, egymáshoz közellevő szelvényben is különböző borítottságot eredményezve vonulhatnak le. Ha már most a folyó egy adott szelvényében észlelt zajlás sűrűsége, a víztükörszélesség és a felszíni sebesség alapján kívánjuk a zajlás sűrűségét előrejelezni, csupán az alsó szelvény adott vízálláshoz tartozó víztükör szélességét és a szelvényben érvényes felszíni sebességet kell meghatározni. Tekintsünk el most az induló szelvényben a zajlás sűrűsége meghatározásának bizonytalanságától — a következő fejezetben ezzel a kérdéssel részletesen foglalkozunk — fogadjuk el, hogy a zajlás sűrűsége ismert. A B víztükörszélesség meghatározása a Vízrajzi Atlaszok alapján különösebb nehézséget nem jelent. Összetartozó vízállás-vízhozamok alapján meghatározott felszíngörbék segítségével bármely szelvényre megadható tetszőleges vízálláshoz vagy vízhozamhoz a víztükörszélesség akár táblázatosán, akár hossz-szelvényszerűen ábrázolva. A felszíni sebességet nem ismerjük, de ismerjük a szelvényben előálló középsebességet. Nyilvánvaló, hogy összefüggés van a felszíni sebesség és a középsebesség között. Legyen a felszíni sebesség v = avk (3) vagyis található egy olyan a állandó, amivel a középsebességet szorozva a felszíni sebességet kapjuk. A zajlás időtartama alatt a folyó egymástól nem túl nagy távolságra levő 1 és 2 jelű szelvényén — elhanyagolva a közöttük képződő jég meny- nyiségét — az időegység alatt ugyanannyi jég halad át. Figyelembe véve a felszíni sebesség és középsebesség közötti összefüggésünket, a folytonosságot kifejező egyenlet az alábbiak szerint alakul: E = njb löi^Ai = «2ß2«2uÄ-2 (m2/s). (4) Némi elhanyagolással feltételezhetjük, hogy ugyanazon a vízfolyáson öi = a2 = a- Ebben az esetben E-----= n{B{vkí = n2Bkv,,2 (5) a i lletve, ha az indulási szelvény indexe 1, az érkezési szelvény indexe 2, az 325
