Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

B) Folyószabályozás - I. Folyóink morfológiai és hidrológiai jellemzése

A kanyargás különböző típusai (Kondratyev nyomán)

b) Oldalzátonyos típus

Lényegileg a középvízi medren belül kialakuló kisvízi meder jellegzetes formája, ahol a sodorvonal erőteljesen kanyarog, oldalzátonyok alakulnak ki, amelyek kisvizek idején szárazra kerülnek. A kanyargós sodorvonal helyi parteróziót okozhat, ezeket azonban az oldalzátonyok előre- mozgása megszünteti, így a kanyargás még nem jellemző. Viszonylag egyenes, állékony partú folyószakaszok jellemző típusa. A paraméterek ugyanazok, mint az előző típusnál.

B. A kanyargás különböző típusai (B. 7. ábra)

a) Korlátozott meanderezés

A korlátozott meanderezés Kondratyev értelmezésében olyan kanyargást jelent, ahol a kanyarok lefelé való vándorlása már jelentkezik, de a meder méreteinek és alakjának változása nélkül. Lényegileg olyan jól vonalazott árteret tételez fel, ahol az oldalirányú kitérés korlátozott. A mederre a görgetett hordalékmozgás, az ártérre pedig a lebegtetett hordalék lerakódása jellemző. Az észlelhető változások, a kanyarok fejlődésének és előrehaladásának sebessége 1—10 m/év nagyságrendű.

b) Szabad meanderezés

Ide tartozik a nyílt, a kanyarok vándorlását nem korlátozó ártereken a kanyarfejlődés teljes folyamata, egészen a kanyarok átszakadásáig, a holt medrek lefűződéséig. A síkbeli deformációk sebessége 10—15 m/év, az ártér feltöltődése a partok mentén néhány tized cm-től több tíz cm'év között változhat.

c) Befejezetlen meanderezés

Abban az esetben, ha a kanyarok teljes kifejlődése és a nyakban történő átszakadása előtt, valamilyen más útvonalon (terepmélyedések, régi holtágak vonala stb.) árvizek idején a víz más levonulási utat talál, a főág „idő előtt” elhalhat és a folyó új, keskenyebb, fejlődő mederbe vált át. Ezt nevezi Kondratyev befejezetlen meanderezésnek. A jelenség lényegileg az átmetszéses folyószabályozás természetes megjelenési formájának tekinthető. Popov szerint az ilyen jelenség kialakulásának időtartama nagy folyókon 30—40 év.

299