Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
B) Folyószabályozás - I. Folyóink morfológiai és hidrológiai jellemzése
lően kell szabályoznunk, meghatározhatók azok a geológiai—morfológiai tényezők, amelyeket — legalább minőségi megállapítások formájában — folyószabályozási időléptékben is figyelembe kell venni. A folyók morfológiai alakulását befolyásoló fő tényezők a klíma, a medencék süllyedése és emelkedése, a hordalékképződés és felhalmozás, a szerkezeti mozgások (törések, vetők, stb.), illetve ezeknek a felszínen, a folyók völgyében is ható tényezői. Folyószabályozási vonatkozásban az éghajlati viszonyok állandónak tekinthetők. Az éghajlat változásának időléptéke lényegesen nagyobb annál, semhogy figyelembe vehető lenne. Ha a medencék süllyedését és emelkedését úgy tekintjük, hogy a folyók, illetve völgyük környezetükkel együtt mozognak, akkor ezeket a hatásokat is elhanyagolhatjuk. így pl. az Alföld süllyedésének általános tendenciája a Tisza-rendszer folyóinak viselkedését folyószabályozási vonatkozásban számottevően nem befolyásolja. A folyók jelenlegi hordalékviszonyai azonban már szorosan kapcso-. latban vannak az üledékképződés, a lepusztulás és felhalmozás menetével és meghatározói a folyók helyszínrajzi alakulásának, mederviszonyainak is. A folyóvölgyek árvizek által bejárt részének kialakításában és felszínformáiban jelentős szerepe van a folyó holocén hordalékának. Ugyanakkor a völgyet bebarangoló folyó ebbe a hordalékba vájja mindenkori medrét, alakítja kanyarjait. Másrészt a vízgyűjtő lepusztulásának terméke a görgetett, lebegtetett hordalék és a folyó mederanyag is. Az üledékképződés és felhalmozás tehát a folyó jelenkori életének is meghatározója. A földkéregben, illetve a medencealjzatokban végbemenő mozgások, energiájának a törésvonalak mentén történő oldódása a felszíni formákat is befolyásolja. Ezek időléptéke még mindig nagy, hatásuk azonban a magyarországi folyókon is több helyen kimutatható. Több folyónál kimutatható, hogy a vonalozás általában szerkezeti törésekhez igazodik, egyes nagyobb kanyarokat meghatározhatnak másodlagos törések, haránttörésekkel kapcsolatos emelkedések pedig esésküszöböket, nagy zátonyszigetek évszázadokon át tartó helyhezkötöttségét magyarázhatják. B—4. ábra Jelenkori szintváltozások hossz-szelvénye a Sajó—Hernád völgyben 294
