Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

A) Árvízvédelem - III. Magyarország árvízvédelmi rendszerének fejlesztése

3.21 Az építési időszak kiválasztása Az építési időszak kiválasztásának minden, szabadban végrehajtandó építkezésnél jelentősége van. Árvízvédelmi művek építésénél ez a jelentő­ség döntő, a művek állékonyságát alapvetően meghatározó. Földművek, így árvízvédelmi töltések szilárdságának, állékonyságának feltétele a beépítés során biztosítható optimális tömörség, ezt pedig nagy­mértékben befolyásolja a beépítésre kerülő földanyag víztartalma. Túl nagy víztartalmú anyagot megfelelően tömöríteni nem lehet, tehát beépí­teni nem szabad, a túl alacsony víztartalmat pedig mesterségesen kell pó­tolni. Ezért fontos a kitermelésre, illetve beépítésre kerülő anyag víztar­talma, ami az időjárás függvénye lehet. Az árvízvédelmi művek az ártérben, a vízfolyások árvizei által veszé­lyeztetett területen épülnek, az árvizek elöntései megszakítják a folyamatos építési ütemet. A munkatér elárasztása nemcsak az árhullám lefutásának idejére tartja fel a munkát, hanem az elöntött munkatér, anyagnyerő he­lyek vízmentesítése is hosszú időt vesz igénybe. Sokszor tetemesen meg­nehezedik a közlekedés, anyagszállítás is. Fagyott anyagot beépíteni nem szabad, a tél tehát az építést minden­képpen megszakítja. A vízfolyások vízállása az időjárástól függően szaka­szosan változik, ez lehetőséget ad az adott vízfolyás vízjárásának alapul­vételével az építés végrehajtására legkedvezőbb kisvízi időszak kiválasz­tására. Ez a Tisza völgyében általában hosszabb, májustól novemberig terjedő, a Dunán azonban az ún. zöld ár még júliusban is eltarthat és kivételesen még augusztus—szeptemberben is fordulhat elő magas vízállás. Mindenesetre ezzel számolva úgy kell az építkezést előkészíteni, az elő­munkálatokat idejében elvégezni, hogy az építés a kisvízi időszakban biz­tosan elvégezhető legyen, még váratlan munkakiesések esetén is. 3.22 A munkatér kijelölése és előkészítése Az előző pontban előadottakból következik, hogy a munkatér kijelölé­sét és előkészítését a legnagyobb pontossággal, még a tervezett építési idő­szak előtt elvégezzük. Ennek érdekében a számításba jövő munkateret tel­jesen meg kell tisztítani. Ezzel számítani kell nemcsak az építmény által elfoglalandó területre, hanem az építés egész ideje alatti felvonulásra is. Itt legnagyobb térigényt a gépesítés, a gépek tárolása, javítása és mozga­tása stb. jelenti, ezért előre meg kell tervezni az építés technológiáját, a gé­pek forgóit stb. A vízrajzi alappont hálózathoz csatlakozóan ki kell tűzni a tervezett építményt egyértelműen meghatározó alapvonalakat és alappontokat, bele­értve a tervezés során végzett feltárások pont megjelöléseit is. A kellő sű­rűségű magassági alapponthálózatról is gondoskodni kell. Az alapvonalak és alappontok megjelölését időtállóan kell elvégezni. A tervezett építkezés nagyságához mérten a közlekedés lehetőségéről, a világításról és hírközlésről is előre kell gondoskodni. 3.2 A védelmi művek építése 235

Next

/
Thumbnails
Contents