Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
A) Árvízvédelem - III. Magyarország árvízvédelmi rendszerének fejlesztése
járatos réteg kötött o/ta/ay A—26. ábra Töltéserősítés résfallal és vízzáró padkával miatt, egészen más, nem homokszerű, hanem oldat jellegű, esetleg koagu- lált agyagszemcsékkel. A járat kibővülése a kötött anyag nehezebben erodálható természete miatt lassúbb, ellenére az aránylag heves vízmozgásnak. A korábban feltárt ilyen járatok' oldala egészen simára lenyaltnak hatott (mohácsi nagy buzgár). A mentett oldalon feltörő víz nyomása nagy, mert a járatban kicsi az ellenállás, hőfoka pedig a folyóvíz hőfokával közel egyenlő. Ezzel ellentétben a buzgár vize a talajvizével egyezően hidegebb, bőséges hordaléka pedig homok. Mindez azért lényeges, mert a buzgár relatíve kisebb ellennyomással lecsendesíthető. A talpcsurgást pedig a vízoldalon kell elzárni. Ez a vízoldali elzárás célszerűen készíthető a vízzáró rétegbe bekötő résfallal és vízzáró padkával (A—26. ábra), árvíz alatt szádfallal. Miután a résfal a töltés alatti járatokat nem szünteti meg, csak lezárja, ezért kívánatos lehet a töltés vízzáró megerősítése a vízoldalon, vízzáró padka építésével, hogy a résfalat az újabb féregjáratok kialakulásától megvédj ük. Töltés alatti szivárgás. Ha a relatíve vízzáró anyagból készült töltés vízátvezető altalajon épült, akkor az árvízi víznyomás hatására a víz át- szivárgása a mentett oldalra az altalajon keresztül sokkal előbb megindul, mint magán a töltés testén át (A—27. ábra). A—27. ábra Töltés alatti szivárgás 229
