Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

A) Árvízvédelem - III. Magyarország árvízvédelmi rendszerének fejlesztése

Ha el is fogadjuk az árvízi terhelést, mint kiváltó okot, akkor is további bizonytalanságokkal találjuk szemben magunkat az átázás előrehaladásának, a telítődésnek a töltéstest állékonyságára való hatásának számszerű meghatározása tekintetében. A töltésátázás számszerű értékelésére egyelőre csak szélső értékre vonatkozóan, homogén töltés esetén és kialakult stacioner és permanens áramlás feltételezésével van ismert eljárás. Ilyen helyzet azonban viszonyainkra nem jellemző, mert töltéseink az ismert szakaszos kiépítési folyamat és alkalmazott építési technika folytán semmiképpen sem felelnek meg ezeknek a követelményeknek. Legfeljebb új töltés építésénél lehetne ilyen számításról szó, mikor a feltárást és építési technológiát most írjuk elő. Erről bővebben az új töltések építésénél lesz szó.

Negyedsorban a töltés altalajában fellépő vízáramlás, illetve víznyo- más hatására bekövetkező buzgárosodás és talajtörés esetére vonatkozóan meg kell állapítanunk, hogy az e tárgyban 1965 óta folytatott újabb vizsgálatok mai napig nem vezettek olyan értékelhető eredményre, amelyek számszerű paraméterek megállapítását tennék lehetővé.

Mindezek alapján a védőképesség értékelésére ismert eddigi javaslatok —i bár matematikai megfogalmazásuk helyes — a felhasználandó alapparaméterek meghatározásában levő bizonytalanságok miatt egyelőre csak fenntartással, egy-egy paraméterre korlátozottan alkalmazhatók és nem teszik mellőzhetővé az eddigi — a helyi tapasztalatokon, feljegyzéseken alapuló — gyakorlati értékelést!

Itt kell megjegyezni, hogy kívánatos ezeknek a helyi árvízi megfigyeléseknek, lehetőleg még az árvíz lefutása alatti, vagy közvetlen ezt követő egységes bizottsági kiértékelése, hogy azok szubjektivitása kiküszöbölhető, egységes (országos) szemléletük biztosítható legyen.

3.112 A megszüntetendő hiányosságok

Hazánk nagyobb folyóin az árvízvédelmi művek az elmúlt 100—-130 évben lényegében kiépültek, új vonalak kiépítésére egy-két töltésáthelyezéstől eltekintve már csak kisebb mellékfolyókon lesz szükség, elsősorban lakott települések, illetve az ártérbe újonnan települő fontosabb létesítmények védelmére.

Az elmúlt időszakban fokozatosan kiépült védvonalak azonban a mai követelményeknek nem felelnek meg. Ennek okai:

— a megelőző időszakban nem volt rendszeres meteorológiai és hidrológiai adatgyűjtés, illetve ami volt az nem volt kielégítő. Így a tervezés csak az elszórt adatokon és becslések alapján indulhatott meg;

— a gazdálkodás átalakulása, de maguk a végrehajtott szabályozási munkák is, számottevően megváltoztatták a lefolyási viszonyokat;

— a lényegében kézierőre és talicskás munkára alapuló építési technológia nem felelt meg a korszerű követelményeknek;

— a talajmechanika és talajkémia terén csak elszórt tapasztalatok álltak rendelkezésre;

—• végül a magántulajdonon alapuló gazdaság ellentmondásai is akadályozták a legcélszerűbb kiépítést.

223