Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
A) Árvízvédelem - III. Magyarország árvízvédelmi rendszerének fejlesztése
A vegyes rendeltetésű vízpótló elemek járulékos használatával korlátozott módon ugyan, de lehetséges egyrészről csúcscsökkentő térfogatok, másrészről az átvezető elemeken keresztül árapasztó kapacitások felhasználásával az árvízvédelmi művek rendszerét tehermentesíteni. A vízpótló rendszerek káros hatása azoknak nem okszerű üzemeléséből, vagy az elsődleges célok túlzott biztonságú kielégítéséből, esetleg az árvízvédelmi felkészülési intézkedések kockázatától való túlzott idegenkedésből származhatik. Nem említjük a katasztrófahelyzeteket, melyeknek kockázatáról és előzetes értékeléséről a korábbiakban már szó volt. 2.35 Az árvízvédelmi művek új helyzete csatornázott folyókon Csatornázott folyókon — és nagyobb folyóink néhány évtizeden belül kivétel nélkül ilyenek lesznek — az árvízvédelmi művek helyzete a jelenleginél általában kedvezőbb lesz. A kisvizek okozta depresszió megszűnik, vagy legalábbis csökken. A duzzasztott szakaszokon a mederből kilépő és a töltéseket állandóan áztató víz azok ellenálló képességét anyaguk fizikai jellemzőinek állandósításával és a kolmatációs hatással inkább növeli, semmint csökkenti. Kétségtelen, hogy lehetnek helyi szakaszok, ahol ez a hatás műszaki beavatkozásokat is igényel, de ezek a helyek már a tervezés szakaszában elég jól felderíthetők és a megerősítés műszaki megoldásai ismertek. A rézsűk védelme tekintetében kétféle, eddig ritkán tapasztalt hatással kell számolni. Energiakiegyenlítésre is használt vízlépcsők bőgőiben a vízállás napi ingadozása nyomán a rézsűt védő biológiai réteg — fűtakaró — leromlása, kipusztulása lehetséges. A merev burkolatok alkalmazása nem mindig szerencsés. Számos helyen különleges megoldásokra van szükség. A tárolásra használt bögék évszakos — nyári — vízszintcsökkenése ugyancsak kedvezőtlen hatású egyrészről a gyeptakaróra, másrészről a hullámzás elleni védelmet szolgáló ártéri erdőkre. Zsugorodásra hajlamos töl-- téstestekben ez a hatás is kedvezőtlen lehet és különféle költséges műszaki megoldásokat tehet szükségessé. A tapasztalt legmagasabb árvízszintek tekintetében a csatornázott folyók vízlépcsői önmagukban nem jelentik a vízszint növekedését, hiszen méretezésük során általában ezer, tízezer évenként egyszer előforduló árvízmennyiségekre számítanak. Árvízi helyzetben a kapuk nyitva vannak és csak szerkezeti meghibásodás okozhat nehézségeket. Előfordulhat azonban kényszerű hirtelen ürítés során igen gyors és heves árhullám váratlan levonulása, amely viharral találkozva szokatlan operatív védelmi feladatokat támaszt, továbbá két ugyanilyen nyitás fő- és mellékfolyón rezonanciába kerülve az eddig tapasztaltnál nagyobb vízszintet is adhat nagyon heves átvonulás mellett. Ezek az események szabályozhatók, ha a művek saját ország területén vannak, de kellemetlen meglepetések származhatnak abból, ha a szomszédos ország nem kellően koordinált intézkedéseket tesz anélkül, hogy az alatta fekvő ország vízgazdálkodási szerveit erről időben értesítené. 217
