Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
A) Árvízvédelem - III. Magyarország árvízvédelmi rendszerének fejlesztése
2.3 A környezet és a benne lejátszódó folyamatok változásai, az emberi beavatkozások területi hatása A vízgyűjtőn folyó emberi beavatkozások nyomán közepes távlatban elkerülhetetlenül jelentkező néhány valószínű vagy lehetséges jelenségre már a múlt tapasztalatai alapján is rá lehet mutatni. Az árvizet kiváltó földfelszíni vízháztartási elemek változása elsősorban nagy kiterjedésű, területi jellegű beavatkozás nyomán keletkeznek. Az emberi beavatkozásnak környezetre és ezen keresztül az árvízvédelemre gyakorolt hatását prognosztika segítségével lehet felbecsülni. A gazdasági háttér változásaira vonatkozó prognosztikát a helyzet és a környezetben várható állapotváltozások elemzésével lehet elvégezni. Ezek a változások pontosan meg nem jósolhatok, bizonyos trendek felismerésére azonban megvan a lehetőség. Ezekből a trendekből kell következtetni olyan új állapotokra, melyek az árvízvédelem helyzetét a jövőben valószínűleg m eghatározzák. A területi emberi beavatkozás más népgazdasági ágazatok területén elsősorban a mező- és erdőgazdaságban, a vízháztartási folyamatokat módosítja. A vízháztartási elemek befolyásolása nem korlátlan. Annak határt szab a felszínen levő talajok szerkezete, mindenkori fizikai állapota és azok a technikai eszközök, amelyekkel az adott időben rendelkezünk. További korlátozó feltételek rejlenek az éghajlat és a konkrét év adott időjárási eseményeiben. A feltételek kedvező találkozása esetén a vízháztartási elemek alakulását nemcsak az elsődleges területhasználattal kapcsolódó célok, de a vízgazdálkodás valamennyi ágazata és közöttük az árvízvédelem érdekében is kedvezően lehet befolyásolni. A meredekebb lejtőkön a növénytársulás és erdőborítottság kedvező kialakítása, az erdőművelés összhangba hozása az árvízvédelmi érdekekkel, jelentősen mesterséges retenciót képviselhet és ezzel az árvízi csúcsterhelések csökkentésére alkalmas lehet. 2.31 Az emberi beavatkozások területi hatása az árvízvédelemre (lehetőségek, korlátok) Árvízvédelmi műveink jelenlegi kiépítettségi állapotában minden kiöntés rendeltetésellenes állapotnak minősül. A természetben keletkező árhullámok levonulása során általános folyóvölgyi elöntés nincs többé és a jövőben még kevésbé lesz. Az elöntések mindig koncentráltan, katasztrófahelyzetekben és töltésszakadással jelennek meg. A területi beavatkozás súlyával azonos az egységes vízgazdálkodási hálózatok rendszerének és ezen belül az árvízvédelmi létesítmények hálózati elemeinek hatása. A vízrendszerekben mind több üzemi és vésztározó elem épül ki, amelyekkel helyileg az árhullámok csúcsainak jelentős csökkentését, a rendszerben pedig a mellékfolyók árhullámainak találkozását lehet jelentős mértékben befolyásolni. Ezzel nem csökken ugyan a levezetendő árvíztömeg, de a művek terhelésének időbeni széthúzása a védelem biztonságának fokozásában döntő tényező. 214
