Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
A) Árvízvédelem - III. Magyarország árvízvédelmi rendszerének fejlesztése
2.21 A közelebbi és távolabbi jövő várható új feltételei és hatásai a természeti fizikai folyamatokra Az utolsó száz év vízgazdálkodási fejlődése egyértelműen a vízjárás hevességének fokozódásában, a legnagyobb szintek és vízhozamok növekedésében és a kisvíz esetén ugyanazok csökkenésében nyilatkozott meg. A következő időszak vízgazdálkodási intézkedései ellenkező irányban fognak hatni. A felszíni lefolyás késleltetésére alkalmas erdősítés, sáncolás. teraszozás, mélyszántás, a vízhálózatban mind számosabban kiépülő tározások és átvezetések tehermentesítő elemei a vízjárás szabályozottságának fokozódását fogják eredményezni. A mélyszántás a téli retenció növelésével a hazai vízháztartási összetevők mérlegében igen jelentős tétel lehet. Egész Magyarország területén a téli félévben a talajban elraktározott 50 mm víz visszatartása az ország területének 50%-ára vonatkoztatva ebben a beavatkozásban évenként 2,3 milliárd m3 térfogattal egyenértékű. Vízgyűjtőink szomszédos országokban fekvő hegyvidéki lejtőinek művelése, sáncolása és teraszozása és a megfelelő növénytársulás együttes hatása azonos nagyságrendű lehet. A mesterségesen fejlesztett természetes vízhálózatokban a folyamatokat tudatos üzemvitel, a fejlesztett vízrendszer tervszerű vezérlésével nemcsak ellensúlyozni lehet, de a vízpótló rendszer fokozatos kiépülése, tökéletesedése után az árvízi műveken jelentkező terhelés és a védekezési munka tehermentesítésére is fel lehet majd használni. A rendszer fejlesztése azonban egyidejűleg eddig elő nem fordult típusú árvízi jelenségeket is bevon a lehetőségek körébe. Katasztrófahelyzet (pl. a Vayont-i gátszakadás), rendeltetésellenes használat (pl. a felső országokban minőségi vagy mennyiségi okokból) igen heves és kellemetlen árhullámokat okozhatnak. Ezek hatását figyelembe kell venni a károk megelőzése érdekében. A jövőben az integrált vízgyűjtőgazdálkodás a koordinált irányítás, nemcsak az árvízvédekezés, de minden más vízgazdálkodási szakágazat célkitűzéseinek kielégítéséhez is elengedhetetlen lesz. A vízgazdálkodási rendszerek és ezen belül az árvízvédelmi művek új létesítményei és a meglevők új helyzete a hazai és a külföldi fejlesztés hatására az előforduló árvizek típusai, a műveket érő új terhelési formák tekintetében egyaránt változni fognak. 2.22 A közelebbi és távolabbi jövő várható új feltételei és hatásai a gazdasági fejlődésre A lakosság életének és vagyonának védelme elsősorban társadalmi és politikai megfontolások alapján eddig is az árvízvédelem kiemelkedő jelentőségű és elsőrendű feladatát képezte. A felmérés eredményei azonban mind a telepítéspolitikai elhatározások, mind a védművek fejlesztése vonatkozásában rámutattak a gazdasági-hatékonysági szempontok fontosságára is. A gazdasági elvek alkalmazása, a fejlesztési döntések gazdaságossági számításokkal történő alátámasztása érdekében megkezdték az árvízve212
