Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
A) Árvízvédelem - II. Magyarország árvízvédelmi rendszere
A töltéseket kezdetben az 1940-es, majd az 1948-as NV-szintek figyelembevételével 2—3 m széles koronával, 1 : 2-es rézsűkkel építették. Azokat a 60-as években fejlesztették, az 1%-os valószínűségű árvízszinthez 70 cm-es magassági biztonságot, 2—3 m-es koronát, víz felől 1 : 2-es, mentett oldalon 1 : 3-as rézsűt építettek ki. Az ármentesített területből a töltésfejlesztések időszakában 1952-ben egy Gibárt feletti jobb parti töltésszakadás vize 7 km2 területet és azon Gi- bárt-jobbparton fekvő részén 30 lakóházat öntött el. 1.232 A Sajó-völgy ármentesítése A 492 fkm-nél Tiszába torkolló Sajó mederhossza 230 km. Bánréve, illetve Sajópüspökinél éri el határunkat. A felső 105 km-es szakasza Csehszlovákia területén, az alsó 125 km határainkon belül van. Vízgyűjtője 12 700 km2, nagyobbára hegyvidéki jellegű, 33%-a esik országunk területére. A határ alatt a 90 km hosszúságú, 0,3—3,0 km széleségű völgytalp felső szakasza 151 m A.f., az alsó 93,0 m A.f. körüli magasságon helyezkedik el. Esése a határ alatt 100—80 cm/km, a torkolat felett 70—50 cm/km. A terület zömében mezőgazdasági jellegű, de ármentesített területre esik öt község belterülete és tíz község belterületének egy része, valamint Miskolc város keleti részén a Sajó mentén elhelyezkedő ipartelepek, valamint bal partján a Zsarnai telep, továbbá ártérben van a Mucsony, Sajó- szentpéter közötti szakasz bal partján a Berentei Hőerőmű zagytere és felette a sajókazai nyíltszíni szénfejtés. A terület ármentesítése az 1913-as nyári árvizet követően indult meg. A jobb parton Sajópüspöki, Sajónémeti, bal parton Hét—putnoki szakaszon 10,5 km, Dubicsánynál 3,7 km, jobb parton Velezdnél 3,6 km nyárigátszerű töltés épült. A töltések 1,5—2 m széles koronája 1937-ben az NV-szintje körül helyezkedett el. Az 1940-es NV után a miskolci szakasz jobb partján Szirma felett 5 km töltést építettek, melynek koronaszélessége 3 m, rézsűi 1 : 3—1 : 2-esek voltak, magassági biztonsága az NV-hez 1,0 m. A 40-es évek végén — a társulatok államosításakor — ezeket a töltéseket, melyek mintegy 15 km2 terület védelmére épültek — vette át a vízügyi szolgálat és magasította az 1937-es NV figyelembevételével a felső szakaszon a 60-as évek elejéig. A 60-as évek első felében az egész Sajó-völgyet átfogó ármentesítési terv alapján — jórészt a már meglevő töltések felhasználásával — építették ki a bal parton és az ott betorkolló vízfolyások torkolati szakaszának védvonalait. A védvonalak kiépítésével az országhatár—Szirma közötti folyószakasz két partján tíz ártéri öblözetet alakítottak ki. Területük 80,9 km2, amiből ármentesített terület 48,9 km2, ártéri sziget 2,4 km2, ármentesíthető nyílt ártér 29,6 km2. Az ártéri szigetekből 1,8 km2 az ármentesített, 0,6 km2 az ármentesíthető ártérre esik. A töltések a VIZITERV által az 1950-es évek végén számított 1%-os valószínűségű felszíngörbéhez 0,5 m-es magassági biztonsággal, víz felől 1 : 2, mentett oldalon 1 : 3-as rézsűkkel épültek. (A Miskolc előtti szakasz 1,0 m-es magassági biztonsággal épült.) 137
