Árpási Zoltán: Mosonyi Emil a vízépítés professzora (Kossuth Kiadó, Budapest, 2006)

Előszó

megelőző, elhárító beruházások megvalósítási szándékának támogatására. Pedig ez nemcsak a szellemi energiával való pazarló bánásmód, hanem minden statisztika szerint pénzügyileg, gazdaságilag is igen hátrányos.

Közhely (de igaz), hogy a víz csak akkor fontos, ha sok van belőle vagy kevés. És mi van a köztes időszakban? Úgy látom kívülállóként, hogy a vízügy átszervezése. A könyvből megtudhatjuk, hogy így volt ez a második világháborút követő időszakban is (1947 - Országos Vízügyi és Folyócsatornázási Hivatal, 1948 - Országos Vízgazdálkodási Hivatal Tervező és Építési Főosztály, 1950 - Országos Vízerőmű Tervező Iroda, 1951 - OVH megszűnik, 1953 - Országos Vízügyi Főigazgatóság, 1954 - Vízügyi Tervezői Iroda, hogy csak a Mosonyi Emil munkásságával kapcsolatos intézményeket említsük).

Széchenyi István gróf, akit ma a vízügy egyik csúcsmenedzserének neveznénk, írja „Eszmetöredékek, különösen a Tisza-völgy rendezését illetőleg" című, 1846-ban kelt művében:

„... az így mesterségesen képzett sánczok mögött ők minden kiöntéstül menten mintegy örök békében élvezhessék biztosított gazdaságuk gyümölcseit. (...) Ugyan mi történnék, ha az ekképp bebástyázott parti birtokoknak csak egy láncszeme indulna is pusztulásnak? (...) Ámde biztosan pusztulásnak indul efféle bás- tyázatok nemcsak egyike, de alkalmasint mindnyája, ha legalább olly mennyiség, mellynek birtoka elégséges tehetséget nyújt a fennállót mindig kellőleg fen is tartani, folyvást egy gazdának kezeiben nem marad. (...) ... kik midőn védik sajátukat, védik egyszersmind a mögöttüki tájt, és egy úttal a hazai virágzásnak nem csekély részét képezi, (...) ... az égnek aránylag olly kimondhat- lan sok áldásai közt, mellyekkel megajándékozá a hazát, még nem tudott eddigelé a magyar nép, s jobbadán saját hibája miatt, kibontakozni csak legsürgetőbb bajaibul is, s elvégre megvetni egy szebb jövendő alapját."

Talán ez a kis könyv is segít annak megválaszolásában, mit kellene tenni, hogy a vízügy ismét fontosságának megfelelő helyen le8