Árpási Zoltán: Mosonyi Emil a vízépítés professzora (Kossuth Kiadó, Budapest, 2006)
Harmadik beszélgetés
amikor a gépkocsi egy másik ház előtt állt meg, de visszaaludni már nem tudtam. Feleségem, Magda velem együtt szenvedett. Másnap kora reggel már az irodámban voltam, hogy folytassam a tiszalöki építkezéssel kapcsolatos felelősségteljes munkát, de volt, hogy előbb a Műegyetemre mentem a nyolckor kezdődő kétszer 45 perces előadásomat megtartani. Amint arról korábban beszéltem, a kormány 1951 februárjában megszüntette az OVH-t, és a vízügyek intézését több minisztérium alá rendelte. Az én hivatalom, a Viti 1953 októberéig, az Országos Vízügyi Főigazgatóság felállásáig két minisztérium fennhatósága alá került. Amikor az előzőekben leírt esemény történt, akkor emlékezetem szerint Bebrits Lajos közlekedésügyi miniszternek kellett referálnom.- Az acél szádpallók földbe rejtésének a vádjáról van szó.- Igen, a keserveimhez hozzá kell tennem, hogy Bebrits és Vas Zoltán jóindulattal voltak irántam, de - ahogy kivettem a szavaikból - a hírhedt AVH-nál tett feljelentéssel szemben ők sem tudtak volna megvédeni. Amikor a „szádpallós" vádról Vas Zoltán értesült, behívatott magához, megkért magyarázzam el neki a a szádpallók funkcióját és azt, miért kell ezekből a föld alatt acél szádfalat építeni. Papírt kértem, felrajzoltam a szádfal és a műtárgyak alaptesteinek a vázlatát és megmagyaráztam, miképpen növeli a mű állékonyságának biztonságát a szádfal. Megértette rögtön. Akkor megkönnyebbülten felsóhajtottam: „Nagyszerű, Miniszter Úr! Ha Ön megértette, akkor már nem vádolhatnak!" Mire Vas Zoltán: „Ne hamarkodjuk el a dolgot, mert ha az ÁVH, és azon keresztül Gerő elvtárs mégsem hisz magának, akkor én sem tudom megvédeni. Bebrits elvtárssal beszéltem, ő kedveli magát, a kiutat egy szovjet szakértő jelenti."- Jó gondolat, de mi van akkor, ha egy elvakult sztálinista szakértő érkezik Moszkvából ?- Én is ettől tartottam. Csak hápogtam és arra gondoltam - amit Vas Zoltánnak nem mertem elmondani -, végem, ha a szovjet 80