Árpási Zoltán: Mosonyi Emil a vízépítés professzora (Kossuth Kiadó, Budapest, 2006)

Harmadik beszélgetés

- Tartalmilag mi a különbség az 1942-es vízerőkészlet-felmérés és a vízgazdálkodási keretterv között?- Az 1942-es terv az ország fizikai vízerőkészletét mutatta ki a Viczián-féle felmérés kiegészítésével és korrigálásával. Tartalmazta továbbá néhány kiválasztott helyen - a legkedvezőbbnek látszó folyószelvényekben, Nagymarosnál, a Visó-völgyben, a Talabor-Nagy-ágon, néhány székelyföldi folyón, a Dráván és másutt - lehetséges vízerőmű vázlatos tervét.

Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv - amely az én ötletem volt, s aminek a vázlatát és tartalmát magam dolgoztam ki - ezzel szemben az ország összes vízügyi problémáját tárgyalta és megvalósítási programot adott. Tehát ivó-, ipari és mezőgazdasági vízellátás, szennyvízkezelés, ármentesítés, halgazdaság, vízi sport, tógazdaság, vízerő-hasznosítás és más egyéb.- Szakmai körökben olyan hírek járnak, hogy annak idején az egyes szaktárcák nem rendelkeztek saját elképzeléssel, emiatt bizonyos kérdéseket, igényeket a vízügyi mérnököknek kellett feltárni. Állítólag még a nagy vízfogyasztóknak- mint a mezőgazdaság, a bányászat

és más ágazatok - sem volt igazán távlati elképzelésük arról, hogy hosszú távon miként alakulnak az igényeik. Ezért bizonyos mértékig a vizeseknek kellett feltárni ezeket az igényeket és beépíteni a kerettervbe.- Az ilyen vélemények helytállóak, legalábbis sok igazság van bennük. Csakhogy akkoriban valami egészen új dologra vállalkoztunk, amire - mint említettem - addig nem volt példa a világon. Ha valaki ma megnézi a legelső autót, amit Benzék szerkesztettek a 19. század nyolcvanas éveiben, akkor lehet őket vádolni azzal, hogy mennyi mindenre nem gondoltak biztonsági és egyéb szempontból. De mégiscsak megszerkesztették az első autót, amiből a mai Mercedes lett. Sok igazság van ezekben a megjegyzésekben, de ezen az alapon semmi okunk arra, hogy elmarasztaljunk bárkit is.- Az aggályoskodók elmondhatták véleményüket a készülő tervről?

69