Árpási Zoltán: Mosonyi Emil a vízépítés professzora (Kossuth Kiadó, Budapest, 2006)

Második beszélgetés

víz hamarosan apadni kezdett, így a jég összetört és nem lett katasztrofális árvíz.- A hídroncsok kiemelésében volt valamilyen szerepe?- Semmiféle szerepem nem volt benne, Széchy Károly vezetése alatt folyt, akihez - annak ellenére, hogy jóval idősebb volt nálam- nagyon jó barátság fűzött. Szerintem a magyar mérnöki történelem egyik legkimagaslóbb alakja, zseniális mérnök, teljhatalmú megbízást kapott Gerőtől a hidak újjáépítésére, amit ragyogóan végrehajtott.- Gerö Ernőtől, a „hídverőtől", akkori közlekedésügyi minisztertől.- Megbízott benne Gerő, annak ellenére, hogy nem volt a kommunista párt tagja. Rendkívüli műszaki képességei miatt ezt a „hibáját" elnézték.- Egy kicsit elkanyarodtunk a háborútól. Ott tartottunk, hogy „elpárologtak" a Gestapo kazamatáiból.- Ahogy Buda ostroma fokozódott, a Mátrai utcában húztam meg magam, a 3. szám alatti lakásunk pincéjében, ahol a lakók házparancsnoknak - akkoriban ilyen megbízatások is voltak - választottak meg. Egy nap megjelent egy nyilas csoport a pinceajtóban, és magukkal vittek. Máig nem tudom miért. Nem akarok olyasmit mondani, ami nem felel meg a valóságnak, de lehet, neszét vették annak, hogy hamis igazolványokat állítottam ki üldözötteknek. Elképzelhető, hogy másért, alighanem már soha nem fogom megtudni.

Bevittek a budai Pálffy téren álló Radetzky-laktanyába. Ez 1944 utolsó napjaiban lehetett, közvetlenül karácsony előtt.- A mai Bem téren álló épületről van szó.- Úgy van. A laktanyában találkoztam Jolánkai Gyulával. Nem tudom, hogy került oda, a lényeg, hogy megszöktünk. Emlékszem - az ilyen jelenetek élesen visszajönnek elém -, nagy hó volt

60