Árpási Zoltán: Mosonyi Emil a vízépítés professzora (Kossuth Kiadó, Budapest, 2006)

Tizedik beszélgetés

na el Grönlandtól Új-Zélandig. Ez azzal járna, hogy egy szerződés az egyik fél kénye-kedve szerint bármikor egyoldalúan felbontha­tó, valamilyen fiktív katasztrófára hivatkozva". Miközben tehát a Hágai Bíróság nem ismerte el a magyar szer­ződés felbontásának jogosságát, olyan tételt keresett, amelynél megállapítható, miben hibáztak a szlovákok. Ezért firtatták, hogy mennyiben volt jogos - és a nemzetközi törvényeknek megfelelő intézkedés - a dunacsúni duzzasztó felépítése és a Duna üzemvízcsatornába terelése. Annak ellenére, hogy a szlovákok helyében természetesen én is ezt tettem volna, miután sok milli­árd koronáért a Duna elterelésével egyetemben olyan művet épí­tettek, melyet Magyarországgal egyetértésben terveztek. A szlo­vákoknak tehát erkölcsileg igazuk volt, amikor a Dunát elterelték, hogy élvezzék a sokmilliárdos kiadás a hasznát.- Ha jól tudom, a Nemzetközi Duna Bizottság - amely mégiscsak nemzetközi szervezet - hozzájárult a folyam eltereléséhez.- Ez nagyon lényeges, amiről idehaza mindenki hallgat. Ha Ma­gyarország a tervezés időszakában bontotta volna fel a szerző­dést, akkor jogilag szerencsésebb lenne a helyzete. Mi azonban vártunk, és ameddig egy szerződés érvényben van, addig minden olyan intézkedés, amit a felek együtt hajtanak végre, jogilag érvé­nyes. Miután a szerződést a bősi erőmű üzembe helyezése, a dunakiliti duzzasztó és a főcsatorna java részének elkészülte után bontottuk fel, ez annyit jelent, hogy Magyarország ezekkel a léte­sítményekkel még egyetértett. Van itt egy másik kérdés is, amivel kapcsolatban a magyar ál­láspont nagyon labilis: az eredeti szerződés szerint minden ami épül - akár szlovák, akár magyar földön közös tulajdonba ke­rül. Ennek ismeretében okkal vetődik fel a kérdés: jogában állt-e Magyarországnak a közös tulajdonú nagymarosi építkezést meg­szakítani, amikor ezzel szlovák tulajdonjogot sértett. Mint magyar ember természetesen nem örülök annak, hogy Magyarország veszített a nemzetközi bíróságon, de tárgyilagosan közelítve a kérdéshez meg kell állapítanom, hogy Hágában szá­munkra még mindig a lehetséges legjobb döntés született. 243

Next

/
Thumbnails
Contents