Árpási Zoltán: Mosonyi Emil a vízépítés professzora (Kossuth Kiadó, Budapest, 2006)

Tizedik beszélgetés

egyetértek - a vízlépcsőrendszer megcsonkítása káros lett volna a nemzetközi dunai hajózásra, és lényegesen csökkentette volna az árvízvédelem biztonságát. Szlovákia csakis a dunacsúni duzzasztó megépítésével, és a mindkét fél által szerződésileg elfogadott Duna-eltereléssel tudta a bősi vízerőművet üzembe helyezni.- Ezek kézzel fogható érvek, a számokon pedig aligha lehet vitatkozni.

A magyar képviseletről ellenben meglehetősen lesújtó véleménye van. Egy alkalommal azt nyilatkozta: „A vízlépcső sorsát a felsült magyar »szakértőkre« bízni annyi, mintha a gyújtogató piromániásokra bíznánk a tűz oltását. Ez nem egyeztethető össze sem a szakszerűséggel, sem a Hága ajánlotta jóhiszeműséggel." Mire alapozta a kijelentését?- Valki László alkotmányjogász-szakértő előterjesztését olvasva azt kell mondjam, a magyar álláspont hihetetlenül ostoba, szakszerűtlen és környezetvédelmi frázisokat tartalmaz.

Miközben a mieink az 1985-ös akadémiai jelentésre hivatkoztak, amely csak az építés elhalasztását javasolta, azzal is indokolták a beruházás leállítását, hogy akkor alakult át a magyar társadalom. Vagyis hallgatólagosan elismerték, hogy nem szakmai és gazdasági meggondolások, hanem politikai események idézték elő a szerződés felmondását. Azt hangsúlyozták, hogy óriási terhet jelentene a népgazdaság számára a nagymarosi vízlépcső felépítése. Ez azonban nem igaz, mert számos közgazdasági szakértő véleménye szerint a beruházás abbahagyása ma már két-há- romszáz milliárd forintra becsülhető. Ha viszont befejeztük volna az építkezést, akkor lenne egy ötven százalékos tulajdonjogú vízlépcsőrendszerünk évi kétmilliárd kilowattóra villamosenergia termeléssel, biztonságos vízi úttal, a Szigetköz számára lényegesen jobb vízgazdálkodási lehetőségekkel, egy Duna-híddal, és a környék jobb infrastruktúrájával.

Emellett a magyar fél azt is „kitalálta", hogy Szlovákia eredetileg is saját területén akarta a duzzasztóművet felépíteni - hogy náluk legyen a rendszer kulcsa -, de ez nem igaz. Ezzel szemben a szlovák fél dokumentumokkal igazolta, hogy már a dunacsúni duzzasztó - az úgynevezett C változat - építésének megkezdése előtt többször kezdeményeztek tárgyalásokat, és kérték a magyar felet, vitassák meg a kérdést. Sőt, amikor a dunacsúni mű már öt241