Árpási Zoltán: Mosonyi Emil a vízépítés professzora (Kossuth Kiadó, Budapest, 2006)

Első beszélgetés

- A német állampolgárságot viszont megkérvényezte, és hamarosan meg is kapta.- Igen, de eredetileg ezt sem akartam. A hazai kommunisták és az Országos Vízügyi Főigazgatóság bosszúja kényszerített erre. A későbbiekben erre talán majd részletesen kitérhetek, most „dióhéjban" csak annyit mondanék, hogy a kommunisták rajtam kívül még számos szakembert üldöztek el, hasonlóan ahhoz, ahogyan a másik szélsőség gonoszai miatt zseniális zsidó tudósok- Albert Einstein, Teller Ede, Neumann János, Szilárd Leó, Wigner Jenő, Kármán Tódor és mások - menekültek el Németországból és hazánkból.

Németországban nem kívánták, hogy állampolgárságot kérjek. A nyugatnémet egyetemeken nagyon sok külföldi - osztrák, amerikai, francia és más állampolgárságú - intézetvezető, professzor tanít. Mivel azonban Németországba távozásom miatt itthon elítéltek, úgy éreztem kitaszítottak. Ezért német állampolgárságot kértem, amit rövid idő alatt meg is kaptam.- Nagyon elkalandoztunk, kérem térjünk vissza a gyökerekhez.

A névváltoztatás kapcsán elmondottak azt sejtetik, hogy nagyon erős hatással voltak Önre a család férfi tagjai.- Igen, s hogy még világosabb legyen a kép, el kell mondanom, sok tekintetben a szüleimnek, elsősorban édesapámnak köszönhetem, hogy előrejutottam a szakmában és általában az életben. Bár édesapám - mint említettem - nem végzett egyetemet, kitűnő pedagógiai érzékkel bírt, és már korán, amikor még egészen kis gyerek voltam, rendszeresen foglalkozott velem. Nagyon erős volt latinból és magyar irodalomból, így főleg ezekből oktatott. Amikor aztán szóba került, hol kezdjem a tanulást, az Attila utcai elemi népiskolát jelölte meg, ahová 1916 és 1920 között jártam.

Ebből az időszakból semmilyen figyelemre méltó eseményre nem emlékszem. Csupán az „utazások" maradtak meg élénken az emlékezetemben, amikor édesanyám átvitt Pestre a „propellerhajóval" vagy omnibusszal a Lánchídon át. Az omnibuszt két ló húzta és édesanyám kérésére a kocsis többször megengedte, hogy mellé üljek a bakra.

21