Árpási Zoltán: Mosonyi Emil a vízépítés professzora (Kossuth Kiadó, Budapest, 2006)

Előszó

Ennek a kis írásnak nem feladata, hogy előre ismertesse a könyv tartalmát, egy mérnöki, tudósi, nevelői pályát, egy emberi sorsot, hiszen azt kiválóan megteszi a tizenkét beszélgetés. Nagyszerű a riporter, mivel igen felkészült, de nem ő akarja el­beszélni a történetet, alanyát kívánja megszólaltatni. És kiváló a riportalany, mivel nyíltan, őszintén válaszol minden feltett kér­désre, irigylésre méltó memóriával és részletességgel. Ennek eredménye csak egy kiváló könyv lehet, melynek értéke, tanulsá­gai messze túlhaladják egy életpálya krónikáját, hiszen a könyv saját élményként hitelesen előadott kordokumentum, művelő­déstörténeti, technika-történeti dokumentum, történelmi tanul­mány, mindezek mellett élvezetes olvasmány. Tizenkét beszélgetés, mely átfog több mint tizenkét évtizedet. A reneszánszban népszerűvé vált, archaikus filozófus művek formája köszön itt vissza, amikor párbeszédes formában mesélik el a történelmet, mondják el a tanokat. Igen, ebből a könyvből na­gyon sokat lehet tanulni is és nemcsak a vízügyről, a Műegyetem­ről, hanem a világtörténelemről, a nagyvilágról, az emberiségről és az emberségről. Ezt a könyvet nemcsak szakembereknek ajánlhatom, hanem mindenkinek, akit a fentebb említett témák érdekelnek, akikben intellektuális kíváncsiság van, aki gondolkodó, aki magyar, vagy akit érdekelnek a magyarok. „Az anyanyelv és az anyaföld dönti el, hová tartozik az ember", mondja Mosonyi professzor a családja eredetéről beszélve. Kis tör­ténet a Monarchia idejéből. Milyen indítékok vezettek névmagya­rosításhoz a második világháború előtt? Ha az ember országot cse­rél, nem kell nevet és identitást is cserélnie. Akit elítéltek hazájában, abból kitaszították, az is megmaradhat igaz emberként igaz ma­gyarnak. Vajon hány ember mondhatja ezt el magáról? Vajon hány külhonban lévő magyar meri nyíltan vallani, hogy 1956 áldoza­taiért a magyarokat becsapó amerikaiak és a magyar véráldozat el­lenére minket cserbenhagyó angolok és franciák is felelősek? Nagy-nagy szeretettel és tisztelettel emlékezik meg egy világhí­rűvé vált ember szellemi útravalójának forrásairól, a szüleiről, ta­nárairól, professzorairól. Az életútjáról szóló beszélgetésekben 13

Next

/
Thumbnails
Contents