Andrásfalvy Bertalan: A Sárköz és a környező Duna menti területek ősi ártéri gazdálkodása és vízhasználatai a szabályozás előtt (Vízügyi Történeti Füzetek 6. Budapest, 1973)
Előszó
ELŐSZÓ Jelen kiadványunkbon egy eddig igen kevéssé ismert témáról kap meglepően gazdag, színes és elgondolkodtató képet az olvasó: a rendszeres szabályozások előtti vízhaszonvételekről és az ezt szolgáló ..vízimunkálatokról", az ősi vízhasználatokról-vízhasznosításokról, amelyek — csak most válik igazán világossá — szerves és nélkülözhetetlen elemei voltak a feudális kor gazdasági életének. A szerencsés helykiválasztás ritka bepillantási lehetőséget nyújt a múltba: a Tolna és Baranya megyei Duna-völgy területén, mint egy gazdaságföldrajzi és néprajzi ..rezervátumban", a legtovább maradtak meg ennek az ősi gazdasági életnek — a szerző találó elnevezésével : ..ártéri gazdálkodásnak" — a nyomai és emlékei. A szerző nagy érdeme ennek a ritka, talán egyszeri, lehetőségnek a felismerése és megragadása : a még fellelhető adatok és nyomok megmentése, rögzítése. Nagy szeretettel és hozzáértéssel — a vízimérnöki elfogultság gyanújától mentes széles látókörű gazdaságtörténész, képzett mezőgazda és etnográfus szemével, s e tudományterületek módszerének, a polihisztor Herman Ottó emlékét idéző komplex felhasználásával mutatja ki — egy tájegység példáján — a víz és a ..vízgazdálkodás" döntő szerepét lényegében az egész Magyar Alföld ősi gazdasági életében. A reformkorban kibontakozó hatalmas vízszabályozási munkálatok szükségessége és szerepe a kapitalista árutermelés kialakulásában és az ország egész gazdasági fejlődésében — vitathatatlan. A technika- és gazdaságtörténet egyaránt joggal tartja számon e munlco kezdeményezőinek, vezetőinek érdemeit. Mert ezt nem kisebbíti a történeti fejlődésnek az a dialektikája — ellentmondásossága! — amiről oly gyakran megfeledkezünk, s amire ez a tanulmány nyomatékosan hívja fel a figyelmet. A szántóföldi termelés (kapitalista árutermelés) kiterjesztéséért, és az ezt lehetővé tévő ármentesítésért és belvízrendezésért — igen nagy árat kellett fizetni. Mégpedig nemcsak közvetlenül a munka terheinek viselésével, hanem közvetve is: a hagyományos gazdasági élet, a már elért eredmények, lehetőségek feláldozásával. (Napjainkban a fejlődés ilyen ellentmondásosságának lehetünk tanúi a mezőgazdaság technikai forradalmában is: a gépesítés előrehaladása az állatállomány csökkenésével jár, ami a talajerő kiuzsorázásának veszélyét növeli, az ezt ellensúlyozni kívánó műtrágyák használatával kezdődő ..kemizálás" pedig, a növényvédőszerek, gyomirtók elterjedésével, — karöltve az iparosítással és városiasodással — a környezetik