Alkalmazott hidrobiológia (MAVÍZ, Budapest, 2007)
4. Anyagforgalom, biogeokémiai elemciklusok
92 Alkalmazott hidrobiológia szilárd halmazállapotban is) bekövetkezik (a levegő víztartalma már 20 C°-on is elérheti a 15 %-ot). Évente 0,45 millió km víz lép a folytonos, nagy körforgásába. 3.000 év kell ahhoz, hogy a teljes vízkészletnek megfelelő térfogatú víz egyszer körbeforduljon (ennyi a víz átlagos „tartózkodási ideje"). Minden más anyag földi körforgásának hajtóereje a víz körforgása - a víz a legáltalánosabb szállító közeg. A nagy körforgás számos kicsi forgás eredője. A vízmolekulák az óceánból a légkörbe lépve hátrahagyják a sóikat és szennyezőanyagaikat. A folyamat nagyléptékű desztillá- lásként képzelhető el, amely eredményeként „tiszta" édesvíz jut a szárazföldekre. A fizikai párolgást a növények megsokszorozzák. A lehulló csapadék a talajból és a kőzetekből anyagokat old ki. A csapadék számos tényezőtől függően vagy a viszonylag leglassabban megújuló felszín alatti vizekbe szivárog, vagy közvetlenül a felszíni vizekbe fut. A folyók a tengerekbe és óceánokba szállítják a kioldott anyagokat és a sodrás felragadta részecskéket. A tengerekben kicsapódó és kiülepedő anyag emberi szempontból irreverzibilisen „elvész". A sok, térben és időben változó (gyors) kicsi körforgás az oka, hogy a vízzel kapcsolatos gondok földrészenként, térségenként, évenként és évszakonként változó módon jelentkeznek (Magyarország összes felszíni és felszín alatti vízkészlete 120 km3, illetve 3.000 km3 körüli, a vízfogyasztás napjainkban előbbinek csak mintegy 5 %-a). A vízzel „gazdálkodni" kell. A túl sok víz (árvíz és belvíz), a túl kevés víz (aszály) és a területi elosztás kérdései jelentik a főbb gondokat. A teljes édesvíz készlet kicsiny hányada, csupán 0,6 %-a, (a sarkvidéki jég és a gleccserek nélküli hányad) elvileg hasznosítható édesvíz (folyók, tavak és felszín alatti vizek). A globális vízigény ennek nem több mint két ezreléke. A gondot a roppant egyenlőtlen elosztás és az a tény jelenti, hogy a készletnek elvileg csak a megújuló hányada hasznosítható. 4.1. ábra: A globális vízforgalom főbb folyamatai (Heinrich és Herrgt 1994 nyomán) * csapadék 1 párolgás /“víipéra
