Alkalmazott hidrobiológia (MAVÍZ, Budapest, 2007)

3. Ökológiai alapok

nak elképzelt betelepítés útján következik be, ám gyakran elhibázott faunahamisítással károsnak bizonyuló beavatkozássá válik.

Ökológiai alapok 87

3.7.2 Szimbiózis

A populációk közötti szimbiózis - együttélés (+,+) olyan kapcsolattípus, ahol a kapcsolat mindkét résztvevő populációra pozitív hatású, azaz mindkét fél számára előnyös.

3.7.3 Predáció

Minden populáció más populációkat fogyaszt, s ugyanakkor más populációk részére szolgát élelemül, a predáció - táplálkozási kapcsolatok (+,-) útján kialakult táplálkozási kapcsolat a fogyasztó fél számára előnyös (+), a fogyasztott számára pedig hátrányos (-). A populációk kapcsolatrendszerének ezt az alapvető formáját nevezzük táplálkozási- vagy élelemlánc-kapcsolatnak, azaz predációnak, melynek három alapvető típusa ismeretes.

■ Az állatok nagy csoportjára (a növényevőkre) jellemző a herbivoria - növényfogyasztás, amikor a fogyasztott növények károsodnak, de nem feltétlenül pusztulnak el (a legelő füvei részben regenerálódnak, részint a sarjkezdeményekből új sarjak hajtanak ki, s a rendszeres legeltetés nélkül a füves terület elgyomosodik és a vadhajtású facsemetékkel együtt elveszti eredeti legelői alkalmasságát).

■ Főleg a húsevő állatokra jellemző táplálékszerző és táplálékhasznosító mód a ragadozás, ahol a fogyasztott populáció egyedei a fogyasztók áldozatául esve elpusztulnak. A növényvilágból csupán a lápokon élő rovarfogó növényfajok (vízi rencék, harmatfű, Vénusz légycsapója stb.) és a trópusi fákon élő kancsókafélék húsevők.

■ A ragadozás különös megjelenési formája a kannibalizmus, amikor az állatok saját populációjuk egyedeit fogyasztják el.

3.7.4 Élősködés

A növényeknél és állatoknál egyaránt előforduló táplálkozási mód a parazitizmus - élősködés. Az élősködésnél az egyik populáció egyedei a másikból táplálkoznak, de nem feltétlenül pusztítják el azokat.