Alkalmazott hidrobiológia (MAVÍZ, Budapest, 2007)
3. Ökológiai alapok
84 Alkalmazott hidrobiológia puláció egyedei az interakció folyamán azonos eséllyel szaporodnak, haláloznak el vagy vándorolnak ki a populációból. A populáción belül e három, a populáció stabilitását alapvetően meghatározó folyamaton kívül (születés, halálozás, migráció) természetesen még számos más kölcsönhatás lehetséges. Ha egy adott populáció létszáma (N), egy adott térben és időben függ a születések (B), a halálozások (D), az elvándorlás (E) és a bevándorlás (I) mértékétől. Az egyedszám változást AN-nel jelöljük, ahol A a mérhető időegységben bekövetkezett változást jelenti: AN =B-D+I-E 3.5.1.3 Növekedési törvényszerűségek Az alfejezet tartalmát Heinrich és Hergt (1994) munkája alapján ismertetjük. A növekedési görbék matematikai leírását a Lolka-Voltera egyenletek adják. dN------= rN (exponenciális görbe), d t dN f K-N \--------------- = rN -------------------------d t \k) (logisztikus görbe). N = egyedszám, r = potenciális szaporodási ráta, K = a környezet eltartó képességéhez tartozó egyedszám. A környezet korlátozott eltartó képessége (kapacitása, K) az exponenciális növekedést logisztikussá formálja, mégpedig intraspecifikus (fajon belüli) kölcsönhatások (táplálék- és párválasztási konkurencia), illetve interspecifikus (fajok közötti) kölcsönhatások (táplálékkonkurencia, ellenséges, élősködők) miatt. A logisztikus görbe „K" értéke a populáció szaporodási potenciálja és a környezet eltartó képessége (valencia potenciálja) közötti egyensúlyt jellemzi. A kezdeti szakaszban a növekedési ráta a csekély populációsűrűség miatt alacsony, majd az emelkedő egyedsűrűséggel exponenciálisan növekszik. Az aszimptotikus szakaszban a fokozódó egyedsűrűség és a növekvő környezeti ellenállás hatására a halálozási ráta addig emelkedik, míg a születési rátával egyensúlyba nem kerül. A legnagyobb a szaporodási sebesség az eltartó képesség felénél. A növekedési görbe a valóságban rendszerint nem aszimptotikusan közelíti „K" érteket, hanem a fölé kerül (túlnépesedés), mivel a populáció nem reagál azonnal. A reakció lehet, pl. a szaporodás késleltetése táplálékhiány esetén; ekkor a populáció sűrűsége ismét „K" alá süllyed.
