Alkalmazott hidrobiológia (MAVÍZ, Budapest, 2007)

3. Ökológiai alapok

Ökológiai alapok 81 tek, mocsárrétek, bokorfüzesek. Ligeterdők: puhafa ligetek (fűz és nyár) és keményfa ligetek (tölgy, kőris, szil). Ezt a természetes zonációt az emberi tevékenység megzavarhatja. A Balaton parti sávjában ma már kevéssé figyelhető meg a fentebb leírt zonáció, mert a part­szabályozással a parti sáv növény társulásai súlyosan sérültek. A szárazföld felöli oldalon pedig a parcellázás, a telkek, utak és egyéb infrastrukturális létesítmények foglalták el a korábbi rétek és ligeterdők helyét. Egészen a legutóbbi időkig a déli parton csak Balatonberény térségében volt megfigyelhető a fentebb leírt természe­tes zonáció egészen addig, amíg a balatoni kotrások zagytereként ennek a terület­nek a nagy részét is fel nem használták. 3.4. ábra: Tavak zonációja (Oláh 1996 nyomán) 3.4.16 Szukcesszió A szukcesszió fogalma ugyancsak társulások szabályos egymásra következését ta­karja, mint a zonáció, azonban nem térben, hanem időben. Szukcessziónak nevez­zük tehát a társulások időbeni egymásra következését ugyanazon a helyen. Tételezzük fel, hogy néhány ezer évig nyomon tudjuk követni egy tó életét a nyíltvizének egy bizonyos területén tartózkodva. Azt tapasztaljuk, hogy a nyílt­vízben egy idő után fokozatosan csökken a vízmélység a tó feltöltődése miatt. Egy­szer csak a fenéken megjelenik a csillárkamoszat gyep, majd lebegő vagy gyöke­rező hínárok jelennek meg a vízben. Tovább várva előtűnnek a kákások, melyek mintegy négy méter vízmélységig tudnak megélni. Újabb idő telik el, míg a víz­szint mintegy két méterre csökken, ekkor megjelenik a nádas, később a gyékényes. Mintegy 50 cm-es vízszintnél a magassásosok lesznek dominánsak, míg azután kialakul a láprét, mocsárrét, legelő. Ezután a terület beerdősül, amely a végső (kli­max) társulás a mérsékelt égövben. Ez a folyamat a feltöltő szukcesszió. Láthatjuk tehát, hogy a tavi szukcessziónál megfigyelt társulás váltások ugyan­olyan sorrendben követik egymást, mint azt a zonációnál tapasztalhattuk, csak­hogy nem térben, hanem időben. Mindkét eseménynél a vízmélység a meghajtó

Next

/
Thumbnails
Contents