Alkalmazott hidrobiológia (MAVÍZ, Budapest, 2007)
3. Ökológiai alapok
Ökológiai alapok 75 3.1. ábra: Az ökoszisztéma alapegységei (a vastag nyilak a fő folyamatokat jelzik) Az Elton piramis szerint a tápláléklánc különböző szintjein az anyag és energia különböző mennyiségei találhatók, a felsőbb szintekre egyre kevesebb anyag és energia jut el. A felszíni vizekben például az elsődleges termelők produkciója a legnagyobb, a fogyasztóké szükségszerűen kevesebb kell, hogy legyen. Ez érthető, mivel ha minden növényt felélnének, pl. a növényevők, akkor táplálék hiányában maguk is elpusztulnának. 3.4.8 Ökológiai környék és környezet Köznapi használatban a környezet fogalmába minden beletartozik, ami bennünket körülvesz. Tapasztalatból tudjuk azonban, hogy az így definiált környezet elemei nem egyformán fontosak számunkra. Ha a természeti jelenségeket, tárgyakat, anyagokat az egyes élőlények vagy élőlényközösségek szempontjából vizsgáljuk, kitűnik, hogy a számtalan természeti tényező közül csupán néhány az, amely az élőlény létfeltételeit potenciálisan meghatározza, azaz ténylegesen hat rá. Az ökológiában a külső, lehetséges tényezők összességét környéknek nevezzük, s csak az adott helyen, adott időben ténylegesen ható tényezőket tekintjük környezetnek. A környezet mindig az adott élőlény valamely konkrét tulajdonsága (pl. táplálkozás, költő- vagy búvóhely igény, fagyérzékenység stb.) vonatkozásában értelmezhető. A környezet térben és időben állandóan változik, s hogy e változásra az élőlények milyen mértékben reagálnak, az a tűrőképességüktől függ. 3.4.9 Ökológiai tűrőképesség A tolerancia (tűrőképesség) minden élőlény belső sajátsága, öröklődő és a fajra jellemző tulajdonsága, amely megszabja, hogy a környezeti tényezőket milyen határon belül képes elviselni, illetve azokra hogyan válaszol. Ha adott élőhelyen
