Alkalmazott hidrobiológia (MAVÍZ, Budapest, 2007)
3. Ökológiai alapok
Ökológiai alapok 73 bogarak, korhadékfaló bogárlárvák, ürülékfogyasztó csigák, ganajtúró bogarak stb.). A még le nem bontott táplálékot fogyasztják, s ez által a társulás anyag- forgalmából egyszer már kiesett szervesanyagot a fogyasztók szintjére juttatják vissza a rekuperáló - visszamentő szervezetek (pl. örvényférgek, tarisznyarákok, marabuk, keselyűk, hiénák, sakálok). Az anyagforgalom ciklikus, azonban a ciklus nem zárul be teljesen. Valamennyi (nagyon kis mennyiségű) anyag mindegyik ciklusból kikerülve a nehezen bomló holt szervesanyagok raktárába kerül. Ez a „doboz" valamennyi élőlény szervesanyagából töltődik, a pontozott nyilak jelzik, hogy a folyamat intenzitása nagyon kicsi. Ezek az anyagok gyakran több száz, vagy több millió évig is elraktározódhatnak (huminanyagok, fosszilis tüzelőanyagok) és ezzel kivonódhatnak az anyagforgalomból. Az ökoszisztéma vázlatos működését a 3.2. ábra mutatja. Ez az ábra az ökoszisztéma rendszermodellje, valójában a 3.1. ábra kibontását jelenti. Látható, hogy a termelő, fogyasztó és lebontó szervezetek sokfélék lehetnek, közöttük a kölcsönhatások sokrétűek. A kölcsönhatás rendszer egyik legfőbb eleme a tápláléklánc (mi mit eszik kérdése). Három alapvető tápláléklánc típust különböztetünk meg (Lányi 1998): ■ növényevő tápláléklánc: élő növény —> növényevő állat —> növényevőt fogyasztó ragadozó —> ragadozót fogyasztó ragadozó (pl. kukorica —* mezei pocok —> menyét —> rétisas). ■ parazita (élősködő) tápláléklánc: élő vagy elhalt növény —» növényevő vagy korhadékevő állat —> élősködő —> élősködőn élősködő (pl. fű —> juh —> juh-orr- bagócs —> élősködő ostoros egysejtű —► baktérium). ■ szaprofita (korhadékevő) tápláléklánc: elhalt növény —*■ korhadékfogyasztó állat —► korhadékfogyasztó ragadozó —*• ragadozót fogyasztó ragadozó (pl. fa- korhadék —> földigiliszta —> ragadozó százlábú —> vakond). A biocönózisban igen sok, jól elkülöníthető tápláléklánc fordul elő, melyek tagjai (láncszemei) azonban többnyire nem csak egy-egy fogyasztó számára szolgálnak táplálékul, hanem többnek is, ezáltal a biocönózis sok-sok tápláléklánca bonyolult táplálékhálózatot alkot. Az energia átáramlik az ökoszisztémán, és mindegyik „emeletén" veszít a mennyiségéből. A növények (termelők = producensek (P), fotoszintézise során létrejött szerves vegyületekben megkötött energiát nevezzük egy ökoszisztéma bruttó produkciójának. Az energia (A,, Az, ...) komoly veszteségek mellett (elsősorban légzési és hőveszteség) további táplálkozási (trófikus) szintekre kerül: a növényektől (termelők) különböző fogyasztó (konzumens, K,, K2, ...) szintekre, majd a lebontó (reducens, dekomponáló (D) szervezetekhez, melyek elpusztult állatok és növények maradványain élnek.
