Alkalmazott hidrobiológia (MAVÍZ, Budapest, 2007)

3. Ökológiai alapok

3.4.3 Társulás

Amiképpen az egyedek többnyire populációkban élnek, a populációk sem egymástól elszigetelten fordulnak elő, hanem társulásokat alkotnak, melyeket elterjedtebben biocönózisoknak - életközösségeknek is neveznek. A társulások, vagyis a biocönózisok (életközösségek) olyan egyed feletti organizációs egységek, amelyekben az alapvető életjelenségeket tekintve több mikroszervezeti, növényi és állati populáció akként él együtt, hogy viselkedés típusaik többé-kevésbé egybehangoltak. Alapvető életjelenségeik itt főleg az összehangolódott életközösségek táplálkozási, szaporodási és térkihasználási típusára vonatkoznak. A társulások több olyan jellemző tulajdonságúak, amelyek sem az egyedeken, sem az egyes populációkon nem tanulmányozhatók, ezért a populációk felett új egyedfeletti szerveződési szintet alkotnak.

Ökológiai alapok 71

3.4.4 Ökoton

Társulások határán általában olyan társulás alakul ki, amely minőségileg különbözik azoktól, amelyeket elválaszt. Ezt az átmeneti társulást eltérő jegyei miatt megkülönböztetjük és azt szegélytársulásnak (ökotonnak) hívjuk. Ilyen szegélytársulásnak tekinthető tágabb értelemben a tavak nyíltvizét és a szárazföldet elválasztó parti sáv (mely szőkébb értelemben, önmagában is több társulásból áll, lásd a zonációnál). Hasonlóképpen szegélytársulás a vízbe merülő szilárd felületek és a víz felületén kialakuló élőbevonat, vagy a víz és a levegő felületén létrejövő élőlénytársulás, a neuszton (lásd később) is. A szegély társulások elkülönítését az indokolja, hogy fajlagos biológiai anyagforgalmuk lényegesen nagyobb, mint azoké a társulásoké, amiket határolnak, faji összetételük változatosabb, következésképpen ökológiai értékük nagyobb.

3.4.5 Asszociáció

Elemi társulás, melyet karakterfajokkal jellemezhető növény együttesek ökológiai megnevezésére használnak. Az asszociációban meghatározott faji összetételű, relatíve állandó és rendszeresen ismétlődő állományok fordulnak elő.

3.4.6 Aszpektus

Vegetációs perióduson belül a társulás képének változása. Jellemzően növények esetében használt fogalom, de állattársulásokra is használják esetenként.