Alkalmazott hidrobiológia (MAVÍZ, Budapest, 2007)

3. Ökológiai alapok

Ökológiai alapok

67

feletti (szupraindividuális) szerveződési szintekkel foglalkozó, szünbiológiához tartozó tudományág. Tárgya a populációkra és a társulásokra hatást gyakorló ökológiai-környezeti és az ezeket a hatásokat fogadó és ezekre reagáló ökológiai- tűrőképességi tényezők közvetlen összekapcsoltságának (komplementaritásának) vizsgálata. Feladata azoknak a limitálással irányított (szabályozott és vezérelt) jelenségeknek és folyamatoknak (pl. együttélés, sokféleség, mintázat, anyagforgalom, energiaáramlás, produktivitás, szukcesszió stb.) a kutatása, amelyek a populációk és közösségeik tér- és időbeni mennyiségi eloszlását és viselkedését (egy adott minőségi állapothoz kapcsolható változásukat) ténylegesen okozzák" (Dévai 1984). Az ökológia tehát élőlényközpontú tudomány, művelése élőlényismeret hiányában nem lehetséges. Ehhez a fogalmi definícióhoz néhány kiegészítő magyarázatot fűzünk a könnyebb érthetőség érdekében:

■ a limitálás korlátozást (pl. egy szükséges tényező hiányát) jelent,

■ szünbiológia az egyed feletti szerveződési szintekkel foglalkozó tudomány, melynek része az ökológia,

■ tűrőképesség az élőlényeknek olyan belső, genetikailag meghatározott tulajdonsága, mellyel képesek alkalmazkodni bizonyos mértékig a környezet változásaihoz (részletes magyarázatot lásd később),

■ populációk az ökológia tudományának alapegységei (részletes magyarázatot lásd később).

A fenti bonyolult, hosszú és tudományos megfogalmazást próbáljuk az alábbiakban magyarázni, emészthetőbbé tenni Majer (1994) alapján.

■ Ökológiáról ténylegesen csak akkor beszélhetünk, ha a vizsgálat tárgya egye- dek sokasága (egyed feletti szerveződési szint).

■ A vizsgálatok az élőlények tér és időbeli eloszlása vizsgálatának tényleges okaira irányulnak.

■ Az egyik legfontosabb alapkérdés az, hogy az élőlényeket körülvevő külső környezeti tényezők, és a belső tűrőképesség hogyan függenek össze egymással. Az ökológia tehát azt vizsgálja, hogy a populációk egymás közötti, és környezetükkel való kapcsolatrendszere milyen.

■ Az ökológia jellemzője az élőlény központúság, figyeli, vizsgálja és kutatja az élővilág jelzéseit, indikációit. Más szóval az élő természetben (a populációk belső tulajdonságai, létük és együttélésük törvényszerűségei által meghatározva) adott helyen, adott időben valamilyen élőközösség található, mint természeti entitás. Ez megjelenési formájában jelzi mindazokat a kölcsönhatási folyamatokat, amelyek eredményeként az adott élőközösség létrejött és viszonylag tartósan fennmaradt. Az ökológia ezeket a létfeltételi és együttélési folyamatokat és azok törvényszerűségeit vizsgálja, egyiittal bemutatja e folyamatok eredményeként létrejött struktúrákat.