Alkalmazott hidrobiológia (MAVÍZ, Budapest, 2007)
2. Fizikai és vízkémiai alapok
Fizikai és vízkémiai alapok 61 A csapadékvíz levegőrétegen áthaladva, szén-dioxidban feldúsul, a talajba szivárogva a talaj levegőjéből származó szén-dioxidtól telítődik. A talajlevegő C02 tartalmát az ott élő organizmusok élettevékenysége során, a szerves vegyületek oxidálásával keletkező CO, adja. A csapadékvíz a talaj, mélyebb rétegeibe való szivárgása során, érintkezésbe kerül a mészkővel, azt feloldja. CaCQ, + H2C03 «-» Ca(HC03), A keletkezett Ca(HC03)2 csak fölös CO, jelenlétében marad oldatban. A felszín alatti víz a felszínre törve az egyensúlyi CO, tartalmának egy részét elveszíti, a földfelszínén és a felszín alatti rétegekben uralkodó nyomáskülönbség miatt. Ennek következtében a COz a vízből a levegőbe távozik, megindul a mészkőkicsapódás. Ca(HC03)2 «- CaCO: + H,0 + C02 A mészkőkiválás a szervetlen fizikai folyamatokon teil növényi és állati élettevékenység során is létrejön. A vízi növények a vízben oldott CO, mellett, a félig-kötött CO,-t a kalcium-hidrogénkarbonátot is képesek asszimilálni, a reakció értelmében szintén kalcium-karbonát válik ki. A hidrogénkarbonátból a félig kötött C02 eltávolításával a vízinövények szárára a moszatok kocsonyaburkába kicsapódik a kalcium-karbonát, és idővel leülepedik. A kötött C02-nak vagyis a CaC03-nak a biológiai életben való megjelenése ismert, bizonyos rákfélék páncéljaiban megtalálható, vagy egyes rovarlárvák testfelületének bevonatát képezi. A COz-nak a biológia területén nemcsak felhasználása ismert, hanem a termelése is, ami az élettelen szervesanyag bomlása, oxidálása során keletkezik. A vízben oldott oxigén és szén-dioxid koncentrációváltozása között szoros ösz- szefüggés van. így a megoszlásuk más-más lesz a bőven termő eutróf és tápanyagban szegény oligotróf vizekben. Ennek a különbségnek a megoszlása az anyagcserefolyamatokra vezethető vissza, amelyek C02 termeléssel járnak. Az eutróf kétszer átkeveredő, vagy dimiktikus tavaknál a nyári stagnáció idején a jól átvilágított epilimnionban a légzés során keletkezett szén-dioxid mennyisége minimális. A növényi asszimiláció során azonnal felhasználódik a szabad szén-dioxid és a félig kötött szén-dioxid jelentős mennyisége. A hipolimnionban, ahol fotoszintézis már nincs, csak oxigénfogyasztás, jelentős a bomlás során felszabadult szén-dioxid mennyisége (2.10. ábra „a"), az oldott O, koncentrációja viszont csökken (2.9. ábra „a"). Az oligotróf tavak szervesanyag produkciója minimális, így a szén-dioxid eloszlás is egyenletes az oxigén vízben való vertikális megoszlásával összehasonlítva, megállapítható, hogy a görbe lefutása között jelentős eltérés található (2.10. ábra „b").
