Alkalmazott hidrobiológia (MAVÍZ, Budapest, 2007)
19. A jövő alkalmazott hidrobiológiai kihívásai
A JÖVŐ ALKALMAZOTT HIDROBIOLÓGIÁI KIHÍVÁSAI 591 19.4.1 Terepi tapasztalatok, laboratóriumi és „félüzemi" kísérletek kombinálása A laboratóriumi és a terepi megfigyelések tapasztalatainak kombinálására is van mód. A módszernek három típusát különböztetjük meg: terepfelmérés, tiszta tenyészetek vizsgálata, mikroszkopikus és közepes léptékű megfigyelés. A terepi megfigyelés arra való, hogy rájöjjünk a megoldandó problémára, s annak alapján valami koncepciót (modellezési értelemben koncepciódiagramot) állítsunk fel. Ebből rájöhetünk arra, hogy mit nem tudunk, ezután pedig az ismeretlen feltárására (pl. két kompartmentet összekötő nyíl parametrálására) laboratóriumi kísérletet állítunk be. A kapott eredmények ellenőrzése a valósághoz közelebb álló félüzemi terepi kísérletek során lehetséges, azonban az adatok óvatos értékelésére van szükség, amikor az eredményeket általánosítani, vagy az adott víztest egészére szeretnénk vonatkoztatni. Az egy algát, gerinctelen állatot, vagy halat használó tenyészetek alkalmazása az adatok kis variabilitása miatt kedvező, de az eredmények valódi rendszerekben való korlátozott érvényessége miatt előnytelen. A helyszíni félüzemi kísérletek (mezokozmoszok) a vízi ökoszisztémák skála analóg modelljei, amelyek elhatárolt élőhelyeket jelentenek. Az ilyen ökoszisztémákat felhasználhatjuk arra, hogy jövőben várható változásokat bizonyos mértékig előre jelezzünk. Vigyáznunk kell azonban, mert a mezokozmosz hatás módosíthatja az eredményeket, „műtermék" keletkezhet. Az eredmények fokozott kontroljának tehát különös jelentősége van. 19.4.2 Egész tavas manipuláció Az egész tavas manipuláció a jövő alkalmazott limnológiai kutatásainak kiváló eszköze lehet. A teljes táplálékhálózat vizsgálata, és a hosszú távú változások mérése is elvégezhető a tavaknál anélkül, hogy azok egy részét elkerítve vizsgálnánk. A tipikus bekerítési hatások, a tóhoz viszonyított legnagyobb felszín, és a vándorló fajok, vagy a nagy ragadozó halak kisebb számának tarthatatlansága miatt jönnek létre. A legtöbb egész tavas manipulációnál a közeli tavak, és a tó története rendszerint meghatározza az alapállapotokat. Nem mindig szükséges szomszédos „kontroll"-t alkalmazni, de érdemes először a tóra meglévő idősorok adatait minden trofikus szintre vonatkozóan összegyűjteni a beavatkozás előtt. Az egész tavas manipuláció egyik első példája a kaliforniai Castle-tó volt, ahol a molibdén hozzáadásának hatásait vizsgálták. A kanadai Experimental Lakes Area (ELA) 1.000 tavának némelyikén végzett kutatások során az egész tavas manipulációt széles körben alkalmazták, a tápanyagbevitel, és a savas esők hatásának vizsgálatára. Az olyan váratlan eseményeket, mint az erdőtűz, ami gondokat okozott néhány ELA vizsgálatnál, mint pl. a Tahoe-tó esetében mindenképp be kell építeni a jövőbeli tervekbe (Lakatos és Mölsä 2000).
