Alkalmazott hidrobiológia (MAVÍZ, Budapest, 2007)
18. A hőszennyezés hidrobiológiai hatásai
578 Alkalmazott hidrobiológia Egyes erőműveink térségében végzett bakteriológiai vizsgálatok kiterjedtek a pszichrofil (hideg kedvelő), a mezofil (átmeneti) és a termofil (melegkedvelő) baktérium közösségek elemzésére. Megállapították, hogy a hőmérséklet 40 °C felett károsítja nagyobb mértékben a bakterioplanktont. Először a pszichrofil baktériumok károsodnak. Az 50 °C feletti a mezofilok, míg a 60 °C feletti hőmérsékletű környezet a termofil baktériumok számára is kedvezőtlen. Megállapították azt is, hogy a 40 °C alatti hőmérséklet is szerkezet változást idéz elő. A mechanikai diszperzió hatása az erőműben nagyobb lehet a hőterhelés által okozottnál. Bakteriológiai szempontból a hűtővíz hőmérséklete télen nem haladhatja meg a 10-15 °C-ot, nyáron a 40 °C-ot (Bitskey 1982, Gulyás 1982). A szerkezeti változások alacsonyabb hőfokon is bekövetkeznek, csak a pusztulás mértéke kisebb. Ugyanezt állapítja meg Gulyás (1985) is a VITUKI által elvégzett vizsgálatok eredményeinek összefoglaló értékelése során: .. ."40-60 °C -nál lényegesen alacsonyabb hőmérséklet is alapvető strukturális változásokat, átrendeződéseket okoz a bakterioplanktonban...". Egy hazai erőmű hőszennyezésével kapcsolatban megállapították, hogy a baktériumok légzési aktivitása 20-30 °C között rohamosan növekedett abban az esetben, ha a vízben elegendő (5 mg/1 feletti) szervesanyag koncentráció volt. Az ammó- nium-ion képződése 20-30 °C között fokozódott, 30 “C felett gátlódott. A cellu lózés cukorbontás 30 °C felett gyorsult és 40 °C felett jelentős mértékben csökkent (Gulyás 1981). Az erőmű térségében vizsgált bakteriológiai mutatók, a piko- és nano- algák mennyisége nem változtak az erőmű működése hatására. A fitoplankton összes egyedszáma az erőmű alatti folyószakaszon növekedett, azonban nem lehet tudni, hogy ebből a növekedésből mennyi tulajdonítható a hőszennyezés hatásának. A zooplankton szervezetek egy része (7-61 %-a) károsodott az erőműben való áthaladás következtében (Gulyás 1987). A korábban készített irodalmi összefoglalókban hivatkoznak tanulmányokra, amelyek a hőszennyezés és a patogén baktériumok kölcsönhatását vizsgálták (Gulyás 1981). E tanulmányok alapján eléggé vegyes kép alakult ki arról, hogy a hőszennyezés javítja, vagy rontja a patogén baktériumok túlélési és szaporodási esélyeit a hűtővizekben. Ezzel kapcsolatban óvatosságra intenek azok a munkák, amik a patogének által okozott betegségek és a hőszennyezés közötti összefüggésre utalnak. így például az egyik erőművünk kapcsán a halpatogén baktériumfajok csíraszámának vizsgálatára került sor, melynek során megállapították, hogy a hőmérséklet emelkedés hatására a baktériumok túlélési valószínűsége javul a (Gulyás 1987). Ezek a patológiai vizsgálatok azonban csak tájékoztató jellegűek voltak és nem terjedtek ki az emberi patogének vizsgálatára. 18.5.2 Fitoplankton Az algák hőtűrési kísérletei alapján megállapították, hogy a Tmax (a legmagasabb megengedhető hőmérséklet) fontosabb tényező az algák aktivitásának alakításá-
