Alkalmazott hidrobiológia (MAVÍZ, Budapest, 2007)
18. A hőszennyezés hidrobiológiai hatásai
18 ■ A hőszennyezés hidrobiológiái hatásai — Szilágyi Ferenc — A hőszennyezés vízminőségi és biológiai hatásainak vizsgálata a hő- és atomerőművek elterjedése után a 60-as évektől kezdődően vált elterjedté a világon. Magyarországon a VITUKI-ban 1970-ben kezdődött meg a hőszennyezés kutatása (Felföldy 1970), majd Gulyás (1981,1985,1987a) munkásságával folytatódott. A Budapesti Műszaki Egyetemen (Szolnoky 1980a, 1980b, 1981) vizsgálta a paksi erőmű hőszennyezésének hatásait. A hőszennyezés hidrobiológiái hatásait illetően az érdemi részek tárgyalása előtt néhány gyakran használt fogalom jelentését tartjuk célszerűnek egyértelművé tenni az olvasó számára. Ugyancsak nem felesleges áttekinteni a hőszennyezés ökológiai hátterét sem, hiszen azt a paradoxont kell feloldanunk, hogy a biológiai aktivitást a hőmérséklet növekedése bizonyos határok között gyorsítja, ugyanakkor pedig a hőszennyezés káros hatásairól is beszélünk. 18.1 Fogalmi meghatározás, általános MEGFONTOLÁSOK A fogalmi kérdések tisztázása során főként a Gulyás (1981,1985,1987a, 1987b, 1988), BME (1980) és Szolnoky (1980a, 1980b) anyagára támaszkodunk. Ennek során a hőterhelés, hőszennyezés, hősokk, hőtűrés, közepes ellenállási hőmérséklet, szub- letális és letális hőmérséklet, hőfok lépcső fogalmát igyekszünk pontosítani. Hőterhelésnek nevezzük azt a jelenséget, amikor emberi tevékenység eredményeképpen a vízbe irányuló egyszerű hőleadás történik. Ez tehát minősítés nélküli fizikai folyamat: hőátadás. Hőszennyezés akkor lép fel, ha a hőterhelés olyan mértéket ér el, amely a vízi élővilág életében, működésében zavart és/vagy károkat okoz, illetve korlátozza a víz ember általi használatát. Felszíni vizeinkben az időjárási tényezők folyamatos változásának eredményeképpen természetes melegedési és hűlési folyamatok játszódnak le (vö - 2. fejezet). Ezeknek a folyamatoknak az eredményeképpen a vizeink éves hőmérséklet vál
