Alkalmazott hidrobiológia (MAVÍZ, Budapest, 2007)

17. Toxikológia

Toxikológia 563 Újabb hosszantartó halteszt típus az anyagcsere teszt. A halak légzés intenzitá­sának méreganyagok hatására történő megváltozásán alapul. A tesztet zárt edény­ben végzik, és az oldott oxigén tartalom megváltozását mérik. 17.4.3.4 Ökoszisztéma teszt Ebben a tesztben több faj együtt él akváriumban, közöttük termelők, fogyasztók és lebontok is vannak. Megfelelő egyedszámot állítanak be a teszthez mindegyik résztvevő fajból. A rövid fejlődési ciklusú fajok előnyösek a teszthez. Az eredmé­nyek értékelése során azonban nehézségek adódnak, mert: ■ a méreganyag hatásait a résztvevő populációkra egyéb hatásoktól nehéz elkülö­níteni, ■ a rendszer meglehetősen bonyolult, és a szükséges ismétlések száma nehezen (vagy drágán) biztosítható. 17.4.4 Különleges toxikológiai mérőmódszerek 17.4.4.1 Oxigén produkció meghatározás A mérés elve az, hogy az algák elsődleges termelése megváltozik toxikus hatások­ra. A vizsgálatot zárt rendszerben végzik, és az oldott oxigén koncentráció meg­változásával követhető a toxikus hatás. A vizsgálat a helyszínen is végezhető. Az alkalmazott fajok hasonlóak lehetnek, mint az akut vizsgálatoknál leírtak, de fi- toplanktonnal is végezhető a teszt. 17.4.4.2 Planktonrák produkció meghatározás A produkció/biomassza (P/B) hányados meghatározásán alapuló eljárás. A minta­vétel reprezentativitása fontos, és ismerni kell hozzá az általános produkciós jel­lemzőket is. A módszer meglehetősen bizonytalan a biomassza mérés hibája miatt. 17.4.4.3 Potenciális trofitás meghatározás Scenedesmus teszttel Ez az algateszt nem kifejezetten toxikológiai vizsgálat, az adott víz, vagy üledék algák számára hozzáférhető növényi tápanyag tartalmának meghatározására szol­gál. A tesztalga általában a Scenedesmus obtusiusculus egysejtű zöldalga.

Next

/
Thumbnails
Contents