Alkalmazott hidrobiológia (MAVÍZ, Budapest, 2007)
2. Fizikai és vízkémiai alapok
Fizikai és vízkémiai alapok 55 Jellegzetesen alakulnak a fényviszonyok a jégréteg alatt. A jégpáncél alatt a zavaros víz letisztul, hiányzik a szél felkeverő hatása. Pl. Balatonban a Secchi átlátszóság 80 cm, de télen a tó letisztul és a fény a tó középvonalában fenékig, behatolhat. Ennek a fitoplankton vertikális eloszlása szempontjából van jelentősége. A vizek színét a bennük oldott kolloidális anyagok, és lebegő mikroszervezetek mennyisége határozza meg. A humusz anyagoktól és lebegő anyagoktól mentes, úgynevezett tiszta víz vastagabb rétegben kék színű. Az ilyen vizekből a szervezetek szinte teljesen hiányoznak, mivel az organikus produkció elenyésző. Magas szervesanyag produkciójú, plankton szervezetekben gazdag vizek színe sárgás, sárgászöld. Lápok, melyek nagymennyiségű humusz anyagokat tartalmaznak, barna, sötétbarna színűek. Sárgás és zöldes árnyalata van azoknak a vizeknek, amelyek kolloidális anyagokban gazdagok. így a víz színéből bizonyos mértékben következtetéseket lehet levonni a víz biológiai állapotára vonatkozóan. A vízbe jutó fény, mint az előbb mondottakból is kitűnik, a felső, vagyis a felszíni réteget világítja át legjobban, míg a mélység felé haladva az átvilágítottság csökken. A fényben gazdag réteget fotolitikus rétegnek, a kevésbé átvilágított vagy fénytelen réteget afotikusnak, a kettő közöttit árnyékzónának nevezzük. A szervezetek közül a fényt igénylő autotrófikus zöld növények számára csak a fotikus réteg biztosítja a létfeltételeket. Itt a legintenzívebb a szervesanyag-termelés az önellátó zöld növények tevékenysége következtében. Ez a trófikus vagy trofogén réteg. Itt a fotoszintézis tökéletes. A fényben szegényebb árnyékzóna, vagy az ún. kompenzációs réteg az a vízmélység, ahol az asszimiláció egyenlő a disszimiláció folyamatával. A kompenzációs réteg alatt fotószintetizáló autotróf szervezet csak átmenetileg élhet. Itt a szervesanyag-termelés nagyon lecsökken. Az afotikus réteget a hete- rotróf vagy nem önellátó szervezetek népesítik be: baktériumok, gombák, állati szervezetek. Ez a trofolitikus réteg, ahol csak szervesanyag-fogyasztás van. A tro- folitikus réteg lakói táplálékukat a trofogén rétegben termelt és onnét lekerült szervesanyagból fedezik. 2.6.3 Az áramlási viszonyok A víz mozgása szintén hatással van a vizeket élettérként használt szervezetekre. A víz mozgása szerint, folyó és állóvizekre történő felosztása nagy általánosságban csak a vízterület dinamikájáról ad felvilágosítást. A felszíni vizek mozgásjelenségeinek mélyebb tanulmányozásakor ritmikus és aritmikus vízmozgás is megkülönböztethető. A mozgásjelenségek a nehézségi erő, a szél, a hőmérsékleti különbségek, valamint a viszkozitás hatására jönnek létre. A víz belső súrlódása, a vízrétegek határfelületén kialakuló súrlódás, a vízmozgásban fékezőerőként működik. A szél, hullámzást vált ki, és a tartós egyirányú szél hatására a víztükör lengésbe jön. A hőmérséklet, a víz rétegeinek hőmérsékleti különbsége létrehozza a függőleges
