Alkalmazott hidrobiológia (MAVÍZ, Budapest, 2007)
17. Toxikológia
Toxikológia 557 17.4.1.3 Magasabbrendű növényekkel végzett tesztek Atokhínár teszt Az Anacharis canadensis (átokhínár) nevéből adódóan elterjedt magasabbrendű növény, jövevényfaj. Az A. canadensis laboratóriumban könnyen tenyészthető, ezért kiváló teszt szervezet (az akvarisztikában is elterjedt). A toxikusság mérése a levelek állapota, színe, és növekedése alapján történik, a teszt időtartama 48 óra, melynek során a növények állapotát 1, 4, 8, 24 és 48 óra elteltével vizsgáljuk. Békalencse teszt A békalencse (Lemna minor) redukált szervezetű, egyszikű, kicsi, virágos vízinövény, mely állóvizek, mocsarak, csatornák felületén olykor tömegesen előfordul. Laboratóriumban előállítják e faj törzstenyészetét, majd a tesztet hígításonként 10-10 növényke felhasználásával, 4.000 lux fényerőn és 22 °C-on hét napig végzik. A toxikus hatás értékelése a növénykék állapotán, szaporodásán alapszik. Csíranövény teszt Az eljárás alapja a csírázó magvak érzékenysége a toxikus hatásokra. Öntözővíz alkalmasságának ellenőrzése használatos ez a módszer, melyben mustármagot használnak (Sinapis alba magját). A magvak csírázó képességének változását mérik. Az expozíciót sötétben, 20 ”C-on, 48 óráig végzik, az eredmények értékelése a csírázott és nem csírázott magvak aránya alapján történik. 17.4.1.4 Állatokkal végzett tesztek Paramecium teszt A Paramecium caudatum csillós egysejtű állat, mely baktériumokkal táplálkozik. Tenyésztése egyszerű. Szennyvizek és felszíni vizek toxikusságának megállapítására használják. Legalább 50-100 egyedet használnak egy-egy hígításban, lombikonként. Az eredmények értékelése mikroszkóppal történik az állatok viselkedésének, mozgásának megváltozása, illetve pusztulásuk alapján. Tetrahymena teszt A Tetrahymena pyrifromis egysejtű csillós véglény, melynek steril tenyészetét is használhatják a toxikológiai vizsgálatokban, mert nem igényel baktérium táplálékot. Tápláléka állati hidrolizátum. Tulajdonságai jól ismertek. Az expozíció legfeljebb
