Alkalmazott hidrobiológia (MAVÍZ, Budapest, 2007)
16. Kisvízfolyások ökológiai mederrendezese
544 Alkalmazott hidrobiológia fogó jól üzemel és a torkolatban lévő nádas szűrési hatásával jól betölti funkcióját. A további megfelelő üzemelés érdekében szükséges az iszapfogó kotrása. A patakon Hegyesd térségében végrehajtott rendezés keretében a meder kanyargósságát visszaállítják, a rézsű lábát szárazon rakott terméskővel védik, a rézsű füvesített, a parton facsemetéket ültettek (16.5. kép). A meder rendezettsége a hegyesdi tározóig jónak mondható, a felett csak a belterületi szakaszok kerültek rendezésre. 16.5.2.3 Lánka-patak A Lánka-patak Sárvár térségében a gércei dombok között, a Rába jobb partján ered, majd a dombokat elhagyva a régi Rába ártér szélén, a Kemeneshát lábánál folyik és Pápócnál ömlik a Rába folyóba. A patak szabályozott hossza 7 km, teljes hossza kb. 25 km, vízgyűjtőterülete 174,5 km2. A patak Rába árvédelmi töltéseinek megépítése után a mentett oldali holtágakból, ezek összekapcsolása révén keletkezett. A patak ebből eredően tavakon folyik keresztül, nyáron kiszárad. A mederrendezés célja a patak vízének pótlása és a környező területek talajvízviszonyainak javítása. A patak alsó szakasza mellett található a Rábán a Nicki-duzzasztómű, amely lehetőséget ad a gravitációs vízpótlásra és a Rába és Lánka közti szántóföldek talajvízviszonyainak szabályozására, talajvíz-pótlásra. A Lánka-patak alsó szakaszának rehabilitációját a Rábából történő vízkivétellel összekapcsolva kívánták megoldani. Megtervezték azokat a megoldásokat, amelyek biztosítják a tavak visszaállítását és a meder egyes szakaszain a víz visszatartását. A mederben olyan fenékgátakat alakítottak ki, amelyek az árhullámok levonulását nem akadályozzák (Pinczés 1994). 16.5.3 Konklúziók A felsorolt példákban a meder tervezésénél nem kizárólag a technológiai részletekre, hanem a tájjal való kapcsolatra is ügyeltek. Jellemző a természetes anyagok felhasználása, amely sok esetben van olyan hatékony, mint a beton műtárgyak, de általában olcsóbb és esztétikusabb. A növényekkel övezett meder is megközelíthető gépekkel, és a természettel egységet képező vízfolyás az ökoszisztémák érdekeit is szolgálja. A technikai szempontú vízrendezés helyett tehát lehetőség szerint új megközelítést kell keresnünk a kisvízfolyások szabályozásához, hogy azok megfeleljenek a vízgazdálkodás, a gazdasági élet, a lakosság és a természet követelményeinek egyaránt. Hidromorfológiai szempontból a vízfolyások állapotát javítanunk kell a zavartalan állapotuk irányába ható beavatkozásokkal. Ez az üzenete a VKI-nek. Az új megközelítés okos kompromisszumokra kényszeríti a szabályozást végző szakembereket. Ennek a szemléletnek érvényesülnie kell a szabályozás teljes tevékenységében, a rendezési koncepció kialakításától kezdve a kivitelezési mun
