Alkalmazott hidrobiológia (MAVÍZ, Budapest, 2007)
2. Fizikai és vízkémiai alapok
Fizikai és vízkémiai alapok 43 szolgálnak a különböző szervezeteknek, mindaddig, amíg az élet fenntartásához szükséges egyensúly fel nem borul. 2.5 A FELSZÍNI vizek életközösségei A víz fizikai és kémiai tulajdonságainál fogva életközeget alkot a növényi és állati szervezetek számára. Az egyik sajátossága a folyékony halmazállapota, ami lehetőséget biztosít, a vízi szervezetek élettevékenységeihez, hogy a vizet élettérként, táplálékforrásul és fejlődésükre használják. A környezeti tényezők fényklíma, hőviszonyok, vizek fizikai és kémiai tulajdonságai az egy víztípusra jellemző biocönózisokat jellegzetesen meghatározzák. Az élőlény számára a környezetet maga a közeg, vagy a közeg és az alzat együtt adják. Mind a közegnek mind, pedig az alzatnak, fizikai és kémiai viszonyai, valamint az alzatnak változatos alakulása és képződése a környezetet rendkívül változatossá teszi, mely a maga egészében, részben pedig ható tényezőin keresztül hatást gyakorol az élőlényekre. Amikor „környezeti hatás"-ról beszélünk, akkor alatta a környezet összhatását értjük. Biocönózis „élőlények közössége, oly egyedeknek és fajoknak külső körülmények szerint való kiválogatódása és tömege, melyek egymástól különösen függenek és szaporodásuk következtében egy bizonyos területen, megmaradnak" (Möbius). Az életközösségek, amelyek vízben, mint biotópban létrejönnek, szintén meghatározzák annak minőségét, paramétereit. Ezek ismeretében következtetni tudunk az illető víz minőségére és felhasználhatóságára. A felszíni vizek életközössége fito- és zooplaktonban, azok sokféleségében követve az évszak szerinti változást igen gazdag. A mikroszkópos képe varázslatos világot tár fel az érdeklődő számára (2.1. ábra). A vízi szervezeteket két csoportba sorolhatjuk a vízben lebegő szervezetekre és a szubsztrátumhoz, vagy alzathoz kötődőekre. 2.5.1 Alzat nélküli élőlények a vízben A vízben élő alzat nélküli szervezetek a plankton, neuszton, pleuszton, nekton. A nyílt víztömeg életközössége a plankton, jelentéktelen önálló mozgással rendelkező lebegő szervezetek, a zooplankton szervezet közül egyesek jelentős mozgást végezhetnek, pl. Leptodora-lárvák. A plankton sűrűsége a vízétől valamivel nagyobb, lebegés könnyítésére felületi sejtnyúlványokat, sejtfüggelékeket, olaj és gázvakuolumókát hoznak létre, melyek segítségével süllyedésüket csökkentik. A víz viszkozitásának megfelelően méreteiket változtatják. Az édesvízi plankton szervezeteket méreteik alapján Margaleff után következőképpen lehet osztályozni:
