Alkalmazott hidrobiológia (MAVÍZ, Budapest, 2007)
13. A Víz Keretirányelv és a hidrobiológia
A Víz Keretirányelv és a hidrobiológia 427 ■ Ott kell víztest határt kijelölni, ahol a víztest tulajdonságai lényegesen megváltoznak. ■ Víztest határt ott kell kijelölni, ahol valamelyik tipológiai paraméterben típusváltás következik be. Például, ha a folyó a tipológiában meghatározott tengerszint feletti magasságot eléri, vagy vízgyűjtő terület határt meghaladja, változik a folyó típusa. ■ Víztest határt jelenthet a folyót érő nagyobb szennyeződés, ez a határ azonban megszűnhet, ha a szennyeződést megszüntetik. • A víztesteknek lehetőség szerint közelítően homogénnek kell lenniük. ■ Víztestnek kell kijelölni minden 10 km2-nél nagyobb vízgyűjtőjű vízfolyást, vagy annak szakaszait. ■ Víztestnek kell kijelölni minden 50 ha-nál nagyobb természetes tavat. Ennél kisebb is kijelölhető, ha annak különös értéke van, de nem célszerű a víztestek számát indokolatlanul szaporítani. Ilyen esetben más megoldást célszerű alkalmazni (pl. ha a terület védett, a védett területek között kell számon tartani, ahol is nem kell víztestként kijelölni). ■ A tipológiában rögzített értékhatárokat nem szükséges szigorúan kezelni, attól indokolt esetben, kisebb mértékben el lehet térni. Magyarországon az érvényes tipológiának megfelelően megtörtént a víztestek kijelölése folyók és tavak esetében is. Folyókon mintegy 600-700 víztestet különítettek el eddig, míg tavak esetében ez a szám mintegy 100. Jelen állapotban egy tó egy víztestet jelent. Ez utóbbi szám ezért kissé nőhet, amennyiben a lényegesen eltérő területeket később egy-egy tavon belül külön víztestként kezeljük. 13.4.4.2 Besorolás A víztesteket, a kijelölést követően a következő kategóriák valamelyikébe kell besorolni. ■ Folyók. • Tavak. ■ Erősen módosított víztestek. Ezek valaha folyók, vagy tavak voltak, de az emberi tevékenység jelentősen megváltoztatta a hidromorfológiai jellemzőiket (pl. folyókon duzzasztással állóvizek jöhetnek létre, ezek a duzzasztott folyószakaszok külön víztestet jelentenek, besorolásuk, pedig erősen módosított). Sok esetben a hidromorfológiai módosítás olyan jellegű és mértékű, hogy nem dönthető el a víztestről, hogy tó-e, vagy folyó. ■ Mesterséges víztestek (pl. bányatavak, ásott csatornák, létesített halastavak, stb.). Ezek azért mesterséges víztestek, melyek helyükön korábban nem volt víz.
