Alkalmazott hidrobiológia (MAVÍZ, Budapest, 2007)

13. A Víz Keretirányelv és a hidrobiológia

A Víz Keretirányelv és a hidrobiológia

409

13.2 Alapfogalmak, elvek és módszerek

A VKI és alkalmazási útmutatóinak terjedelme megközelíti a 2.000 oldalt. Nem tudjuk ezt a nagy tömegű információt egy fejezetben bemutatni, ezért arra törekszünk, hogy a VKI átfogó rendszerét röviden ismertessük. A hazai alkalmazás állásáról is szólunk annak ellenére, hogy abban még kevés véglegesen eldöntött kérdés van. Mégis példaként az alkalmazás módszereire, helye van a jegyzetben a magyar viszonyok ismertetésének, mert azzal a VKI bonyolult jogi formuláit tLid- juk gyakorlati szemlélettel megtölteni. Hangsúlyozzuk azonban, hogy a VKI bevezetésének jelenlegi hazai elképzelése minden bizonnyal különbözik a végleges állapottól. Először az alapfogalmakkal foglalkozunk.

13.2.1 Alapfogalmak

A VKI-ban néhány, korábban is alkalmazott fogalom új értelmet kapott, és számos új fogalom keletkezett. Mivel jogszabályról van szó, a fogalmak tisztázása nélkülözhetetlen. A fontosabb fogalmakat a WFD (2000) közli, az alábbiakban ezek közül néhány, a későbbiek szempontjából nélkülözhetetlen, fogalmat ismertetünk.

Állapot: A természetes vízgyűjtő adottságok és emberi tevékenységek által meghatározott víztest állapot (fizikai, kémiai, biológiai jellemzők összessége).

Állapotértékelés: Az a folyamat, mely magában foglalja egy felszíni víztest vízminőségi elemeinek jellemzését, a referencia feltételekhez viszonyított értékelését, osztályba sorolását és a kockázatos víztest esetleges tényének megállapítását.

Erősen módosított víztest: Olyan felszíni víztest, amely emberi tevékenységből származó fizikai változások eredményeként jellegében lényegesen megváltozott, és ezt a változást különböző, szigorúan meghatározott, elemzések eredményeképpen fenn kell tartani. Az erősen módosított állapotba sorolás a hid- romorfológiai változások alapján lehetséges, a szennyezőanyag terhelések nem játszanak szerepet az erősen módosított jellegben.

Felszíni víz: A szárazföldi vizeket (tavakat, folyókat), valamint az átmeneti vizeket (ezek a tengeri folyótorkolatok félsós vizei) és a tengerparti vizeket jelenti (ez utóbbi kettő nálunk nincs).

Felszíni víz állapota: A felszíni víztest állapotának általános kifejezése, amely állapotot a víz ökológiai és kémiai állapota közül a rosszabbik határozza meg.