Alkalmazott hidrobiológia (MAVÍZ, Budapest, 2007)

13. A Víz Keretirányelv és a hidrobiológia

13 ■ A Víz Keretirányelv és a hidrobiológia

— Szilágyi Ferenc —

Az emberiség egyre inkább ráébred a víznek, mint az élet és a globális ökológiai rendszer elemének fontosságára. Nem csupán az emberiség alapvető szükségleteit elégíti ki, hanem a mezőgazdaság, halászat, energiatermelés, ipar és idegenforgalom révén lehetővé teszi a jólét megteremtését és fenntartását, ezáltal a fejlődés kulcsává válik. Ugyanakkor a víz életbevágóan fontos minden földi ökológiai rendszer számára is. A Földön több mint 1,2 milliárd ember nem jut egészséges ivóvízhez. Az Európai Unió felszíni vizeinek 20 %-át súlyos szennyezés fenyegeti. Az EU-ban az ivóvíz mintegy 65 %-a felszín alatti vizekből származik és a városi vízművek 60 %-a az utánpótlódást meghaladó mértékben termeli ki ezt a természeti erőforrást. A talajvízszint káros süllyedése a vizes élőhelyek 50 %-át fenyegeti. Dél-Európában jelenleg 20 %-kal nagyobb területet öntöznek, mint 1985-ben. A vízkészletekkel szemben jelentkező számos és növekvő igény miatt ezek csak hatékony jogi szabályozással őrizhetők meg a jövő nemzedékek számára. A VKI minden vizet védelem alá helyez azzal a kinyilvánított céllal, hogy Európában 2015-re - fenntartható vízhasználat mellett - minden víz feleljen meg a „jó állapot" követelményeinek (OVF 2003).

Manapság forradalmat élünk át az Európai Unió vízgazdálkodásában, így a hazai vízgazdálkodásban is. Hasonló forradalom ez, mint amely 1968-ban volt, amikor is működni kezdett Magyarországon a vízminőségi törzshálózati rendszer. Elkezdtük ennek keretében vizsgálni vizeink minőségét, és a sokéves mérési eredmények ma már lehetőséget adnak a vízminőségi trendek meghatározására is. Napjaink vízgazdálkodási forradalma a fenntartható vízgazdálkodás kialakításával jellemezhető. A fenntartható vízgazdálkodás talán legfontosabb Európai Uniós jogszabálya a Víz Keretirányelv (VKI), melynek célja a vízi ökoszisztéma védelme és az emberi vízhasználatok összehangolása.

Az Európai Unió Bizottsága 2000. december 22-én elfogadta a 2000/60/EC Direktíváját a vizekkel kapcsolatos közösségi jogszabályaként, mely az európai köztudatba a Víz Keretirányelvként vonult be (WFD 2000). A magyar parlament 2001.