Alkalmazott hidrobiológia (MAVÍZ, Budapest, 2007)
2. Fizikai és vízkémiai alapok
36 Alkalmazott hidrobiológia Az anionok közül az alacsonyabb sótartalmú vizekben a hidrogénkarbonát és a karbonát található. A kalcium és magnézium karbonátja csak szén-dioxid jelenlétében mehet oldatba, mint azt a fenti reakcióknál már láttuk. Az a szénsav meny- nyiség, amely a hidrogénkarbonáttal egyensúlyt tart az a szén-dioxid egyensúlyi mennyisége. A talajvíz összes oldott sótartalmának emelkedésével egyenes arányban növekszik a nátrium-ion mennyisége. Amikor a vízben a nátriumsók mellett jelenlévő különböző sók kalcium-szulfát, magnézium-karbonát koncentrációja megközelíti az oldhatóságuk határát, akkor azok kicsapódnak és helyet adnak a jól oldódó nátriumsóknak. A hazai felszín alatti vizeknél a klorid nem játszik domináns szerepet, inkább mélyebb rétegek, hőforrások vizében fordul elő, de kisebb-nagyobb mennyiségben minden természetes vízben megtalálható. Eredetének főforrása az üledékkőzetek mellett a magmatikus kőzetek, esetenként a vulkanikus eredetűek is. A talajvíz legfontosabb anionjai a klorid mellett a szulfát-ion. A talajvíz minőségi összetételének alakulásában nagy szerepe van a felszíni szennyeződésnek is. A lakott területeken az emberek és állatok hulladékait, valamint azok bomlási maradványait a csapadékvíz magával viszi a talajba, illetve a szivárgás útján annak egy részét a talajvízbe, azonban a talaj szűrő hatása érvényesül. A talajvíz rendszerint szén-dioxidban gazdag, ami azzal magyarázható, hogy a humuszt vagy korhadó növényi részeket tartalmazó talajban állandó, lassú oxidációs folyamatok mennek végbe. Ennek következtében oldott oxigén-tartalom csökken és aránylag nagy mennyiségű szén-dioxid, keletkezik. Ezzel egy-időben jelentékeny mennyiségű vízben oldható szerves termékek is keletkeznek. A legfelső talajréteg nagy mennyiségben tartalmazhat szervesanyagokat, amiből következik a baktériumok számának növekedése és így a keresztül szivárgó víz baktériumtartalma is magasabb lesz. Az utána következő talajréteg a baktériumok nagy részét visszatartja, az átszivárgóit vízből a szerves bomlási termékek jelentékeny része oxidálódik, és így további szén-dioxid keletkezik. A felszín alatt 4-5 méter mélységben összegyűlő talajvíz szinte kizárólag szervetlen anyagokat tartalmaz és mL-ként legfeljebb néhány baktérium található benne, az oxigén és szénsav tartalma viszont magas. Intenzív felszíni szennyezés esetén a felszínhez közeli réteg baktériumtartalma növekszik, főként coliban lesz gazdag, mely az emberi és állati ürülékre jellemző. A baktériumokon kívül jellegzetes szerves vegyületek is felhalmozódnak a talajvízben. Ennek következménye, hogy a szervesanyagot tartalmazó oxigénszegény talajréteg mind nagyobb mélységig terjed és így a baktériumok kiszűrése és pusztulása is, megnehezül. A vízben felhalmozódnak azok a jellegzetes szerves vegyü- letek, amelyek már többé nem képesek oxidálódni. Az emberi és állati ürülék nitrogéntartalma legnagyobb részt szervesanyagban fordul elő. A talajvízben a szerves kötött nitrogén aminocsoportban található (-NH2). A víz további útja során ez tovább bontódik, szervesanyaggá és ammóniává (vö - 4.4. fejezet). Amikor a víz oxigént tartalmazó talajrétegbe kerül, a bakté
