Alkalmazott hidrobiológia (MAVÍZ, Budapest, 2007)
2. Fizikai és vízkémiai alapok
34 Alkalmazott hidrobiológia nátrium- kálium-ion, akkor, ha a kőzet andezit, vagy a földpátok bomlása is bekövetkezik a vízben, ennek következtében a kálium- és nátriumvegyületek, illetve ezek ionjainak koncentrációja megnő. A mészkő területekről származó vízben sok kalcium- és magnézium-ion, a gránitos terület vizében a kálium-ion lesz az uralkodó. Ha a talaj, vagy a talajvíz pH értéke alacsony, vagyis savanyú kémhatású anyagokat tartalmaz, akkor a vas-, mangánvegyületek a szilikátos kötésből kioldódnak. A vizek összetételének alakulásában nagy szerepet játszik az ionkicserélődésének a folyamata, ami a vízben oldott ionok, és a talaj ionjai között végbemegy, pl. a víz kalcium-, és a talaj nátrium-ionjai között. A talaj kation cseréjénél többek között ezért van nagy jelentősége az ion kicserélődésnek, mert a víz minőségére annak a talajnak van nagymértékben befolyása, amellyel érintkezésbe lép. Ennek következtében a sószegény táptalajokon átszivárgó víz, főként szervesanyagokban lesz gazdagabb és csak kevés iont, visz oldatba. A magas só koncentrációjú talajokon átszivárgó víz, ion koncentrációja növekszik. A talajvizes oldatának összetételéből következtethetünk az átszivárgó víz talajra gyakorolt hatására. A talajon átszivárgó víz minőségi összetétele mellett az ionkicserélődés következtében a víz eredeti minősége is megváltozik, ennek a jelenségnek az öntözésre felhasznált vizeknél van nagy szerepe. A talajvízben oldott gázok mennyiségi vizsgálata azt mutatja, hogy a talajon átszivárgó vízben az oldott oxigén tartartalom csökken és a szén-dioxid mennyisége, növekszik. Ez a folyamat a talajban levő szervesanyag oxidációjára vezethető vissza, mivel az ásványosodáshoz oxigénre van szükség. A talajban élő mikroszervezetek élettevékenysége is befolyással van a víz minőségi összetételre. A mikroszervezetek a talaj szervesanyag tartalmát lebontják, és szervetlenné alakítják át. A víz fizikai és kémiai mutatóinak változását az időjárási tényezők is nagymértékben befolyásolják. így pl. nagy mennyiségű csapadék alacsony hőmérsékleten és csekély párolgásnál a talaj nedvességtartalma ugrásszerűen megnövekszik. A talajvíz ez által hígulhat, oldott sótartalma csökken. Száraz meleg időben, amikor a párolgás nagy, a víz sótartalma megnövekszik. Az időjárási tényezők befolyással vannak a talaj kialakulására, így másodlagosan a talajvíz minőségére is. A talajvíz minőségét az áramlási viszonyok befolyásolják, a sótartalmát nagymértékben determinálják, ami a reakció kinetika alapján jól értelmezhető. A folyamat úgy megy végbe, hogy az ionok oldatba lépésénél, annál több ion megy ugyanazon időegység alatt oldatba, minél nagyobb a kristály felülete. Az oldási folyamat sebessége az oldatban lévő ionoktól is függ. így minél nagyobb az oldott ionok száma a vízmolekulához viszonyítva, annál nagyobb a valószínűsége, hogy az ellenkező töltésű ionok annyira közelednek egymáshoz, hogy kölcsönös vonzásuk legyőzi a hidratációs erőt. A só oldódása lelassul, tehát a hidrátburokhoz felhasznált vízmolekulák számának növekedésével csökken az oldódás sebessége. Bizonyos idő után a két ellentétes folyamat sebessége egyenlő lesz, ekkor beáll az egyensúly az időegység alatt oldatba menő és kiváló részecskék között, tehát bekövetkezik a teli-