Alkalmazott hidrobiológia (MAVÍZ, Budapest, 2007)
1. Bevezetés
24 Alkalmazott hidrobiológia dó feladatok optimalizálását. Ebből következően biztosított a felhasználó részére az egészséges ivó- és fürdővíz, valamint a védett környezet. A használt vizek optimális tisztítása, a felszíni és a felszínalatti vizek minőségének védelme, a talajminőségének megóvása vagy újrahasznosítása is a feladatok közé tartozik. A fentiekből következik a különböző tervezési és üzemeltetési feladatok megoldásához a különböző szakterületek képviselőinek együttműködésén túl a tervező és üzemeltető mérnököknek szükségük van megalapozott biológiai ismeretekre és ökológiai szemléletre is. Ezzel együtt biztosítható e szakterületen belül tervezett és megvalósított technológiák sikeres, optimális hatásfokkal való működése. Az építőmérnöki tevékenység hidrobiológiái, ökológiai vonatkozásai, a vízgazdálkodás területén kiterjednek az ivóvízbázis kijelölésétől, a környezeti hatások felmérésén, a természetes vizeknek védelmén át, egészen az egészséges ivóvíz szolgáltatásáig. A két résztudomány nagymértékű összefonódása megkönnyíti a vízbázis helyének kijelölését az élővizek vízminőségének megőrzését, az éltető víz és föld hasznosítását. Az építőmérnök, vízkezelő-, víztisztító, csatornázó szakemberek a munkájuk során, nap, mint nap találkoznak az alkalmazott hidrobiológiával, aminek törvényei, végigkísérik a víz útját a víznyerés helyétől, az ivóvíznek a hálózatba való kiadásáig. A tisztítástechnológiában, a műtárgyaknál mindenütt a mikroszervezetek elég széles fajskálája tűnik fel. A mikroszervezetek sokasága, élettevékenységük által kiváltott vízminőségi változásokat okoznak. Az ivóvízelosztó hálózat az élő szervezetektől sem mentes, amelyek vízelosztó hálózatokban megjelenő mikrobiológiai problémák okozói lehetnek. A gyakorlat azt mutatja, hogy a vízbázis helye, a környezeti faktorok és a megvalósított tisztítástechnológia szerint az ott található szervezetek minőségi összetétele és száma között eltérés van. Nem szabad megfeledkezni a hálózati vezetékek keresztmetszetének szűkülését okozó, valamint a korróziót kiváltó hatások mellett azt gyorsító folyamatokról, a kellemetlen íz- és szaghatásokat kiváltó tényezőkről. Szennyvizek témakörében a szennyvíztisztítás és iszapkezelés elméletének és üzemeltetésének szoros összefonódásában nagy szerepe van a baktériumok, mikroszervezetek megjelenésének és élettevékenységének. A szennyvíztisztítás, mikroszervezetek - „rabszolgák" - nélkül szinte elképzelhetetlen, a hasznos organizmusok baktériumok, elősegíti a nagy molekulájú szerves vegyületek a nitrogén, kéntartalmú szénhidrogének lebontását. A szennyvíz- tisztítás műtárgyainak mindegyike kiváló élethelyül szolgál a különböző élő szervezeteknek. Az egyes műtárgyaknak megvan a külön élővilága. Műszaki szempontból szerencsés esetben a hasznos mikroszervezetek vannak többségben, élettevékenységükkel a szervesanyagban gazdag szennyvíz lebomlásának folyamatát, beindítják. Amennyiben a szervezeteknek a nem kívánatos egyedei is megtalálhatók és a környezeti hatások az életfeltételeiknek kedveznek, úgy a műtárgy nem felel meg a vele szemben támasztott követelményeknek, a szennyvíz nem tisztul meg, hanem az anaerob lebontási folyamatok beindulásá
