Alföldi László - Kapolyi László (szerk.): Bányászati karsztvízszint-süllyesztés a Dunántúli-középhegységben (MTA, Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2007)

1. Alföldi László: Szén- és bauxit-készletek a karsztvízszint alatt

- felkéri a Nehézipari Minisztériumot, készítsen javaslatot. 1975. szeptemberi keltezéssel a NIM és az OT előterjesztést nyújtott be az MSZMP Gazdaságpolitikai Bizottságához. „A népgazdaság távlati energetikai fejlesztésének irányelvei" címmel az előterjesztést Simon P. és Huszár I. jegyezte. Az előterjesztés lényegében előnyben ré­szesíti a bükkábrányi erőművet, mert szerinte „Bükkábrányban 1000-1200 MW erőmű kapa­citás létesítését célszerű előirányozni 1983-1986. évekre. A dunántúli szénvagyonra további erő­mű kapacitást a VI. ötéves terv folyamán kell (kb. 1986-1988 években) telepíteni mintegy 1000-1500 MW kapacitású gyűjtőerőmű meg­építésével. Ettől függetlenül a dunántúli fejlesz­tést mégis kiemelten kezelték, mert a megál­lapítások között szerepel, hogy „az V. ötéves terv elején meg kell kezdeni a Márkus-hegy és Nagyegyháza új bányák építését, a nagyegyhá­zai bánya már a Dunántúli Gyűjtőerőmű ellátá­sát is szolgálja". Javasolták, hogy- a GB foglaljon állást és vegye tudomá­sul:- fokozni célszerű a hazai geológiai ku­tató és feltáró tevékenységet annak érdekében, hogy növeljük a kitermelhető szén és szénhid­rogén vagyont;- a hazai szénvagyon hasznosítását nagykapacitású szénbázisú erőművek építésé­vel is meg kell alapozni. 1975. szeptember 15-én a NIM Energiagazdálkodási Hatóság V. ülésének em­lékeztetőjében a következők szerepelnek: Mokri P. javasolja, hogy a mélyművelé- ses szénbányászatra vonatkozóan mondják ki a mányi bánya 1979. évi indítását, Nagyegyháza és Lencsehegy mellett. Az eddig elvesztett idő mi­att bizonyos feszültségek vannak, amelyek azonban feloldhatók a kutatások szovjet segítséggel való foko­zásával, amelyhez a megye minden politikai és egyéb segítséget megad. 1.43.1. Egy váratlan miniszterelnöki beavatkozás A gazdaságpolitikai kérdésekben kiéleződő el­lenvélemények feloldására a politikailag gyenge háttérrel rendelkező Lázár Gy. miniszterelnök is szovjet segítségkérésben látta a megoldást. A Lázár-Koszigin találkozóra szinte előzmény nélkül került sor, legalábbis sem az MSZMP vonatkozó levelezésében, sem az Országos Levéltárban (leszámítva Mokri P. javaslatát) semmi előzményt nem találtam. Az Országos Levéltár külügyi anyagá­ban fellelhető a Lázár és Koszigin miniszterel­nökök 1975. október 21-i megbeszélésről készült orosz nyelvű jegyzőkönyv, amely szerint a gaz­dasági és tudományos technikai együttműködés programjába többek között felvették négy 7,8 millió tonna összteljesítményű szénbánya és egy 1500 MW teljesítményű hőerőmű építésével kapcsolatos együttműködést. Az MNK moszkvai nagykövetségének jelentése szerint Simon P. nehézipari miniszter és Bratcsenko szovjet szénbányászati miniszter 1975. október 28-án tárgyalt a magyar szénbányá­szat fejlesztéséhez kért segítségnyújtásról (jelen voltak Tapolcai J. főosztályvezető, a Magyar Szénbányászati Tröszt szakértői és a moszkvai Magyar Nagykövetség képviselője). „Simon elvtárs röviden ismertette a ha­zai szénvagyon fokozott hasznosítására irányuló fejlesztési elképzeléseket, majd Huszár elvtárs­nak Bajbakov elvtárshoz írott levelére hivatkoz­va kérte, hogy nyújtsanak segítséget a Bicske környéki gyűjtőerőmű fűtéséhez tervezett 4 új bánya megépítéséhez". Figyelemre méltó, hogy Bratcsenko „saját tapasztalataira hivatkozva hozzátette, hogy 4 új bánya megnyitása egy tervperióduson belül nem kis feladat, annál is inkább, mert a magyar féltől kapott információ szerint a tervezett munkák állása csak két bányánál teszi lehetővé a kivitelezési munkák megkezdését." Ez a diplomáciai nyelven megfogalma­zott megjegyzés tulajdonképpen azt jelentette, hogy a tárgyalópartner kétségbe vonta a tervek megvalósíthatóságát és erről finoman figyelmez­tette miniszter társát. Simon P. 1976. január 14.-re dátumozott feliratában tájékoztatta. Szekér Gy. miniszterel­nök-helyettest a tárgyalások alapján tett intéz­kedésekről, miszerint az eocén szénbányászat fejlesztésével kapcsolatos Lázár-Koszigin meg­állapodásra hivatkozva (a hivatkozott megál­lapodásban az eocén szénbányászat kifejezés nem szerepel) 1975. december 8-25. között a SZU Bányászati Minisztériumának 6 fős szakér­tő csoportja a magyar szakemberekkel közösen megvitatta és áttanulmányozta az eocénszénbá­nyászat fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket. A megbeszélés szerint a SZU Bányászati Minisztériuma megfelelő szakképzettségű ter­33

Next

/
Thumbnails
Contents