Alföldi László - Kapolyi László (szerk.): Bányászati karsztvízszint-süllyesztés a Dunántúli-középhegységben (MTA, Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2007)

1. Alföldi László: Szén- és bauxit-készletek a karsztvízszint alatt

- felkéri a Nehézipari Minisztériumot, készítsen javaslatot.

1975. szeptemberi keltezéssel a NIM és az OT előterjesztést nyújtott be az MSZMP Gazdaságpolitikai Bizottságához. „A népgazdaság távlati energetikai fejlesztésének irányelvei" címmel az előterjesztést Simon P. és Huszár I. jegyezte.

Az előterjesztés lényegében előnyben részesíti a bükkábrányi erőművet, mert szerinte „Bükkábrányban 1000-1200 MW erőmű kapacitás létesítését célszerű előirányozni 1983-1986. évekre. A dunántúli szénvagyonra további erőmű kapacitást a VI. ötéves terv folyamán kell (kb. 1986-1988 években) telepíteni mintegy 1000-1500 MW kapacitású gyűjtőerőmű megépítésével.

Ettől függetlenül a dunántúli fejlesztést mégis kiemelten kezelték, mert a megállapítások között szerepel, hogy „az V. ötéves terv elején meg kell kezdeni a Márkus-hegy és Nagyegyháza új bányák építését, a nagyegyházai bánya már a Dunántúli Gyűjtőerőmű ellátását is szolgálja".

Javasolták, hogy- a GB foglaljon állást és vegye tudomásul:- fokozni célszerű a hazai geológiai kutató és feltáró tevékenységet annak érdekében, hogy növeljük a kitermelhető szén és szénhidrogén vagyont;- a hazai szénvagyon hasznosítását nagykapacitású szénbázisú erőművek építésével is meg kell alapozni.

1975. szeptember 15-én a NIM Energiagazdálkodási Hatóság V. ülésének emlékeztetőjében a következők szerepelnek:

Mokri P. javasolja, hogy a mélyművelé- ses szénbányászatra vonatkozóan mondják ki a mányi bánya 1979. évi indítását, Nagyegyháza és Lencsehegy mellett. Az eddig elvesztett idő miatt bizonyos feszültségek vannak, amelyek azonban feloldhatók a kutatások szovjet segítséggel való fokozásával, amelyhez a megye minden politikai és egyéb segítséget megad.

1.43.1. Egy váratlan miniszterelnöki beavatkozás

A gazdaságpolitikai kérdésekben kiéleződő ellenvélemények feloldására a politikailag gyenge háttérrel rendelkező Lázár Gy. miniszterelnök is szovjet segítségkérésben látta a megoldást. A Lázár-Koszigin találkozóra szinte előzmény

nélkül került sor, legalábbis sem az MSZMP vonatkozó levelezésében, sem az Országos Levéltárban (leszámítva Mokri P. javaslatát) semmi előzményt nem találtam.

Az Országos Levéltár külügyi anyagában fellelhető a Lázár és Koszigin miniszterelnökök 1975. október 21-i megbeszélésről készült orosz nyelvű jegyzőkönyv, amely szerint a gazdasági és tudományos technikai együttműködés programjába többek között felvették négy 7,8 millió tonna összteljesítményű szénbánya és egy 1500 MW teljesítményű hőerőmű építésével kapcsolatos együttműködést.

Az MNK moszkvai nagykövetségének jelentése szerint Simon P. nehézipari miniszter és Bratcsenko szovjet szénbányászati miniszter 1975. október 28-án tárgyalt a magyar szénbányászat fejlesztéséhez kért segítségnyújtásról (jelen voltak Tapolcai J. főosztályvezető, a Magyar Szénbányászati Tröszt szakértői és a moszkvai Magyar Nagykövetség képviselője).

„Simon elvtárs röviden ismertette a hazai szénvagyon fokozott hasznosítására irányuló fejlesztési elképzeléseket, majd Huszár elvtársnak Bajbakov elvtárshoz írott levelére hivatkozva kérte, hogy nyújtsanak segítséget a Bicske környéki gyűjtőerőmű fűtéséhez tervezett 4 új bánya megépítéséhez".

Figyelemre méltó, hogy Bratcsenko „saját tapasztalataira hivatkozva hozzátette, hogy 4 új bánya megnyitása egy tervperióduson belül nem kis feladat, annál is inkább, mert a magyar féltől kapott információ szerint a tervezett munkák állása csak két bányánál teszi lehetővé a kivitelezési munkák megkezdését."

Ez a diplomáciai nyelven megfogalmazott megjegyzés tulajdonképpen azt jelentette, hogy a tárgyalópartner kétségbe vonta a tervek megvalósíthatóságát és erről finoman figyelmeztette miniszter társát.

Simon P. 1976. január 14.-re dátumozott feliratában tájékoztatta. Szekér Gy. miniszterelnök-helyettest a tárgyalások alapján tett intézkedésekről, miszerint az eocén szénbányászat fejlesztésével kapcsolatos Lázár-Koszigin megállapodásra hivatkozva (a hivatkozott megállapodásban az eocén szénbányászat kifejezés nem szerepel) 1975. december 8-25. között a SZU Bányászati Minisztériumának 6 fős szakértő csoportja a magyar szakemberekkel közösen megvitatta és áttanulmányozta az eocénszénbányászat fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket.

A megbeszélés szerint a SZU Bányászati Minisztériuma megfelelő szakképzettségű ter33