Alföldi László - Kapolyi László (szerk.): Bányászati karsztvízszint-süllyesztés a Dunántúli-középhegységben (MTA, Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2007)
1. Alföldi László: Szén- és bauxit-készletek a karsztvízszint alatt
tesített szénbányák szolgálnának ki. A javaslat a már akkor közismert bányatelepítési problémákról nem tesz említést. Figyelemre méltó, hogy az MTA Bányászati Bizottsága foglalkozott a „komplex iparmű" javaslattal és a pernye bázisú timföld- és cementgyár megvalósítását reálisnak tartotta, az alumíniumkohó és az erőmű építési problémáival azonban érdemben nem foglalkozott. Az OMFB 1971. szeptemberében véleményezte a tatabányai szénbányák javaslatát, és többek között úgy foglalt állást, hogy „a hazai erőmű-építési elgondolás jelenleg új szénbázisú erőművekkel nem számol és az alumínium kohászat hazai fejlesztése, annak nagyfokú energiaigényessége miatt nincs tervbe véve". 1973. szeptember 11.-ei dátummal Szekér Gy. nehézipari miniszter előterjesztést nyújtott be az MSZMP Gazdaságpolitikai Bizottsága részére „A népgazdaság energiahelyzete, különös tekintettel a szénbányászat gazdasági és szerkezeti stabilitásának kérdéseire" címmel, amelyben a helyzetelemzés mellett a szénhidrogén fogyasztás csökkentéséről, az erőmű építési lépésekről számol be és javasolja a megalakítandó szénbányászati tröszt Budapesten való megszervezését. Az egyébként szokatlanul szigorúan titkos GB előterjesztés csak két példányban készült, vagyis olyan előzetes anyagnak volt tekinthető, amelyből külön példányt még a GB tagjai sem kaptak (12. dokumentum). 1973. szeptember 11.-ei GB előterjesztés rövid kivonata: Az energiafogyasztás idősora 1965 1970 1977 1980 Fogyasztás 10l2KCal 183 214 260 315-320 Növekedés % 100 117 159 175 1972-ben a szénhidrogének az ország energia- fogyasztásának mintegy 50%-át fedezik, 1980-ra pedig kétharmadát. A gazdaságosabb szénhidrogénekre történő átállás eredményeképpen a szénfelhasználás gyors ütemben csökken. A szénbányászat helyzetét befolyásoló piaci hatások mérséklésére a nehézipari minisztérium intézkedéseket tett, amelynek keretében 240 ipari nagyfogyasztónál vizsgálatot kezdtek a szénhidrogénre történő indokolatlan átállás megakadályozására. Az oroszlányi hőerőmű bővítésére és Oroszlány-Pusztavám térségében új szénbánya létesítésére előzetes beruházási javaslatok alapján vizsgálat van folyamatban. Folyamatban van a bükkábrányi erőmű és külfejtés beruházási javaslatának előkészítése, a felmerülő környezetvédelmi és egyéb problémák tisztázása, úgy, hogy szükség esetén az erőmű első gépegysége az 1980-as évek elején üzembe léphessen. A szénhidrogénre való átállás már olyan előrehaladott állapotban van, hogy annak leállítása, ill. a növekmény igények szénnel történő kielégítése népgazdasági kár nélkül nem valósítható meg. A fogyasztói szénigények folyamatosan csökkennek. 1966 óta a mélyművelésben a termeléscsökkenés általános, csökkent a bányaállomány is. 1965-ben 126 akna volt üzemben. A szénvagyon kimerülése, az elemi károk (dorogi vízbetörések) és gazdaságtalan bányák bezárása következtében a jelenleg termelő aknák száma 59. A szénbányászati létszám folyamatosan csökken, az átlagos üzemi munkáslétszám kb. 36% 1965-höz képest. A szénbányászat a fiatalok körében elvesztette vonzó hatását. 1973-ban az iparág gazdasági helyzete tovább romlik. A szénbányászat nem képes a költségeket bevételből fedezni. Az 1974-1975-re végzett előzetes számítások a gazdasági helyzet további romlását jelzik és a szénbányászat további pénzügyi támogatását teszik szükségessé. A VI. ötéves terv időszakában sem teremthető meg a szénbányászat gazdasági stabilitása. A mező-kapcsolásokhoz 1974—1975-ben 2,8 milliárd forintra lesz szükség. Sem a szénbányászat és a villamos ipar egészének, sem egyes vállalatainak az összevonása nem célszerű. A laza irányítás javítása céljából a tíz szénbánya vállalatot felölelő szénbányászati trösztöt indokolt létrehozni. Az energiastruktúra korszerűsítésének viszonylag hosszú időszakára a szénbányászatban iparági szintű állami beavatkozások szükségesek. A szénbányászati trösztöt célszerű Budapesten megszervezni. A rendkívüli titkosság ellenére a Komárom megyei pártbizottság gyorsan értesült az előterjesztésről és az abban foglaltak minden bizonnyal sokkhatást válthattak ki, mert a tervezett erőműépítések között szerepel az oroszlányi hőerőmű, a bükkábrányi erőmű és külfejtés, de nem szerepel „tatabányai komplex iparmű" és azon belül a hőerőmű építés gondolata sem, ráadásul az újonnan szervezett szénbányászati trösztöt budapesti székhellyel javasolják létrehozni. 1973. szeptember 20-án a gazdaságpolitikai osztály vezetője, Németh J. észrevételeket tett a GB előterjesztéshez megismételve annak fő indokait, megállapítva, hogy a szénbányászat irányítási problémáinak a rendezésére a megoldás jelenlegi célszerű módja szénbányászati tröszt létrehozása vidéki telephellyel, de ő se említi a bicskei hőerőművet (13. dokumentum). 29
