Alföldi László - Kapolyi László (szerk.): Bányászati karsztvízszint-süllyesztés a Dunántúli-középhegységben (MTA, Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2007)

Függelékek

FÜGGELÉK

1. fejezet írásánál felhasznált jelentések, határozatok és események időrendje

1.1. A hazai szénfeltárás és kutatás kezdetei

1781. A dorogi szénbányászat első írásos emléke. 1858-1859. A Puszta-fornai, Puszta-nánai szénkutatás vékony szénrétegeket talált.

1871. Tata-Bicske környéke címen Hantken M. és Vinkler J. szerkesztette földtani térkép készült.

1873. Első nagy vízbetörés az esztergomi szénmedencében. 1894. A tatabányai bányászatot megalapozó használatbavételi szerződés aláírása.

1.2. Az első nagy eocén szénkutatási láz

1895. Az első szénkutató fúrások Felső-Gallán.

1897. Széntermelés kezdete a Tatabányai-medencében.

Hoffman R. Piszke, Gyermely, Szomor térségét javasolja kutatásra.

1898. Telegdy Róth K. A Csordakúti-völgy torkolatába

kutató fúrást javasolt. A javasolt két fúrás szénzsinórokat harántolt. Ranzinger V. Csordakút, Csapdi és Bicske kutatási terület feladását javasolja. 1900-1902. A MÁK Nagyegyháza térségében három eredménytelen fúrást mélyít, egy fúrás szénpalát harántolt.

1902-1905. A MÁK további négy fúrása eredménytelen. 1905. Ranzinger, Jex és Taeger H. a Csordakút-Mány- Nagyegyháza kutatási területet improduktívnak nyilvánítja.

1920. Vitális I. javasolja a Salgó Rt.-nek Csordakút, Kis- és Nagynémetegyháza térségére szénjog megszerzését.

1920. Salgó Rt. 30 évre szóló szénkutatási és kiaknázási szerződést köt Hoffman E.-vel.

1921-1922. Salgó Rt. Mány határában eredménytelen fúrást mélyít.

1923. Salgó Rt. Csapdi területén eredménytelen.

1924. Vitális I. Bicske község területére szénkutatást

javasolt. Vitális I. javasolja a Bicskétől Csordakút, Héregtarján felé húzódó paleogén teknő kutatását. Salgó Rt. Nagyegyháza II. sz. fúrása a felsőtelep alatt három telepben 7,6 m vastag szenet harántolt. Az alaphegységben az öblítővíz elszökött.

1926. 02. 06. Elkészült a Nagyegyháza gróf Bethlen-akna tervtanulmánya.

1926. 04. 26. Hatfős szakértőbizottság elfogadta Schmidt J. bányanyitási és vízvédelmi koncepcióját.

1926. 04. 29. Hoffman R. írásban nyilvánít különvéleményt.

1927. Böck H, Vitális I. a terület produktivitásáról és vízveszélyességéről bejárásos szakvéleményt készít.

1928. Salgó Rt. a szénjogot eladja a MÁK Rt.-nek. 1940-1942. MÁK Nagyegyháza térségében 13 fúrást mélyített, amelyekből nyolc produktív volt.

1.3. Az eocén szénkutatás utolsó fellángolása

1948. Vitális I. publikációja a „Németegyháza-, Csordakút- Puszta terület alatt felkutatott fényes barnaszén" c. tanulmány

1945-1950. Sólyom F. tatabányai főgeológus földtani térképet készít a térségről.

1951-1952. Tatabányai Szénbányák a Csordakúti-medence E-i kiterjedését kutatja, 12 fúrásból 7 meddő, 5 vékony szénzsinórokat harántolt.

1955. MT határozott az Országos Ásványvagyon Bizottság felállításáról.

1955. MT határozat az Országos Földtani Főigazgatóság megszervezéséről.

1958-1960. Az OFF 7 db perspektivikus fúrást mélyített a korábbi nagyegyházai fúrások ellenőrzésére.

1961. A Nagyegyházai-medence környékének összefoglaló

földtani jelentése és barnaszén készlet számítása (felderítő fázis OFKFV). Csordakút, Mány felderítő és Bicske, Zsámbék, Héregtarján kutatási terve. Tatabányai Szénbányák.

1962. OAB elfogadja a nagyegyházai kutatási jelentést, a

részletes kutatást indokoltnak tartja, 7 db hidrogeológiai főcélú fúrás mélyítését írja elő.

1962-1965. A nagyegyházai részletes kutatás során 86 db kutatófúrást mélyítettek le. 1966 Kutatási zárójelentés a nagyegyházai barnaszén területről. OFKFV. Tájékoztató jelentés és kiértékelés a Csordakút-Mány kutatási terület 1965. évi felderítő kutatási munkáiról. OFKFV. A Bicske-Zsámbék és Héregtarján terület felderítő kutatási terve. MÁFI.

1967. Földtani kutatási jelentés a csordakúti barnaszén

összletről. OFKFV Dunántúli-középhegység karsztvíz megfigyelő-hálózata tervezet. VITUKI (1970-ig 80 db fúrás).

1968. Befejeződik a mányi előzetes kutatás.

1971. A Nagyegyházai-medence kiegészítő hidrogeológiai kutatásának terve. Tatabányai Szénbányák.

1971. Első részletes, teljes körű nagyegyházai ásványvagyon gazdálkodási tanulmány. Aktív víztelenítési javaslat. ALUTERV.

1971. BÁTI beruházási javaslat Nagyegyháza-Csordakút területén a kevésbé vízveszélyes terület leművelésére. OMFB megtárgyalja a Komárom megyei komplex iparmű létesítésére vonatkozó tatabányai javaslatot. Lemélyítik a kulcsfontosságú M50, M51, M52 számú hidrogeológiai célú fúrásokat, átfúrják a dolomittörmelékes feküt.

127