Alföldi László - Kapolyi László (szerk.): Bányászati karsztvízszint-süllyesztés a Dunántúli-középhegységben (MTA, Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2007)
4. Kapolyi László: Általános tendenciák az ásványi nyersanyagok hasznosításával összefüggő gazdasági folyamatokban és az ásványanyag-gazdálkodás elvi-módszertani alapjai
hoz létre. E rendszer dinamikus fejlődésére jellemző az emberi munka az automatizálás, a gépesítés fokozódásával kölcsönhatásban egyre összetettebbé, bonyolultabbá válik. A tudományos-technikai fejlődés eredményeként növekszik a különféle technológiákhoz tartozó gépek, berendezések blokknagysága is, térben és időben koncentrálódnak a termelési folyamatok. Mindezekkel összefüggésben csökken az ásványi nyersanyagok hasznosításának valamennyi fázisában - a kitermelésben és a feldolgozásban egyaránt - az élő- és a holt-munkaigény összege és aránya. Ez a folyamat természetesen szükségszerűvé teszi az ásványi nyersanyagok hasznosításával összefüggő ipari háttér (bányagépgyártás, technológiai gépgyártás stb.) gyors fejlődését is. A tudományos-technikai fejlődés és az ásványi nyersanyagellátás kapcsolatával függ össze az ugyancsak történelmi tapasztalat, hogy a technikai fejlődés végül is mindig gazdaságosan képes legyőzni a világ ásványi nyersanyagelőfordulásainak rosszabbodó természeti nehézségek közvetlen technikai ellensúlyozásával, vagy pedig a helyettesítésükre alkalmas új nyersanyagok termelési és felhasználási lehetőségének megteremtése révén. Az általános érvényességnek az sem mond ellent, hogy időközönként, ill. átmenetileg az egyensúly megbomlik, és csak bizonyos késéssel áll helyre. Az ásványi nyersanyagtermelés hatékonysága csakis a végtermék, az ultimer ásványi nyersanyag szintjén mérhető. Az ásványi nyersanyagtermelés (és ezen belül a bányászat) fejlesztésének tartalmi és technikai iránya (vagyis, hogy milyen ásványi nyersanyagokat és milyen módszerekkel célszerű elsősorban termelni) csakis az ásványi nyersanyagtermelés teljes vertikumán belül határozható meg. Más szóval: helytelen minden olyan törekvés, amely az ásványi nyersanyagtermelésnek az alkalmazott földtani kutatással kezdődő és az ultimer ásványi nyersanyag előállításával befejeződő teljes vertikumán belül bármely fázisának vagy termelési folyamatnak függetlenségét, vagy a folyamat potenciális népgazdasági hatékonyságának meg nem felelő elsőbbséget kíván biztosítani. Ezért az ásványi eredetű természeti erőforrások hasznosítását egy, térben és időben nagykiterjedésű horizonton belül, a változó körülményeket folyamatosan követő dinamikus rendszerben kell vizsgálni a következő főbb összefüggésekben:- a tervezett gazdaságnövekedéshez tartozó nyersanyagigények,- az ásványvagyonforrások, a felhasználói igények és a nyersanyag feldolgozási technológiák fejlődése által meghatározott körülmények és összefüggések,- az ásványi nyersanyagokat hasznosító, minél magasabb feldolgozottsági szintet biztosító vertikális rendszerek, amelyek az egyes fajták speciális anyagtulajdonságait is figyelembe veszik,- a termelési rendszerek kialakításához, működtetéséhez, fejlesztéséhez tartozó feltételek, a szükség ipari háttér, a munkaerő, a fejlesztési forrás, a kutatási, tervezési, építési, gépgyártási helyzet, értékelve a nemzetközi munkamegosztás lehetőségeit is,- a nyersanyagfajtánkénti termelés és fejlesztés várható gazdasági hatékonysága, a gazdasági egyensúly viszonyai között végrehajtandó dinamikus gazdaságnövekedés és a kialakuló ásványi nyersanyag-hasznosítási koncepció közötti összefüggések,- a koncepciókhoz rendelhető komplex urbanizációs, infrastrukturális, a munkaerő biztosításával összefüggő oktatásügyi rendszerek, a kitermeléssel járó környezeti hatások, az ott lakók életszínvonalának alakulása. Az ásványi nyersanyagok növekvő szerephez csak szelektív fejlesztések keretében juthatnak. Annak eldöntéséhez, hogy az ásványi nyersanyagok kitermelése és az erre épülő, ezeket az anyagokat feldolgozó vertikumok milyen mértékben fejlődjenek, tételesen meg kell vizsgálni, hogy ezek mint reálisan számításba vehető alternatívák gazdasági hatékonyságukkal hol és milyen szereppel vesznek részt a termelési struktúra alakulásában. Ehhez olyan szemlélet- mód elsajátítása és erre alapozva olyan vizsgálati módszer kialakítása szükséges, amely a más gazdasági ágazatokban használt hatékonysági számításokkal egyeztetve alkalmas a gazdaság különböző területein kialakított lehetséges fejlesztési változatok reális összehasonlítására és objektív rangsorolására. 4.1.2. Az ásványvagyon- gazdálkodás elvi és módszertani alapjai A nyersanyagbázis nagy részét az ásványi eredetű nyersanyagok képezik. Az ásványi eredetű nyersanyagokon belül értékben az energiahor117
