Alföldi László - Kapolyi László (szerk.): Bányászati karsztvízszint-süllyesztés a Dunántúli-középhegységben (MTA, Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2007)
4. Kapolyi László: Általános tendenciák az ásványi nyersanyagok hasznosításával összefüggő gazdasági folyamatokban és az ásványanyag-gazdálkodás elvi-módszertani alapjai
gazdasági környezetből adódó, a rendszer irányába befelé ható korlátok halmaza, másrészt a rendszerből kifelé áramló továbbgyűrűztetésre váró értékkészlet. A függvények alapján kiemelten mutathatók be a rendszermodell keretében működő termelési alapok és az ott foglalkoztatott létszám differenciális hatékonysága, áttekinthető az élőmunka technikai felszereltségének, az élő- és holtmunka arányának, ill. ezek változásának hatása, az ismertetésre kerülő gondolkodásmód eleget tesz annak az időszerű követelménynek, amely a világgazdaságban - és hazánkban is - a közelmúltban érvényesülő tendenciákból következik: a gazdaságnövekedés optimális üteméhez tartozó ásványi nyersanyag-politika kialakítása a két ismert asszimptota, a közel exponenciálisan növekvő igény és a biztosan korlátozott erőforráshalmaz - a földtani készletek, a termelésbe vonható alapok és a munkaerő - között. A vizsgálati módszer alkalmas a természeti erőforrások általános, a hasznosítás eredményeiben egymással összehasonlítható - esetenként több cél szerinti - vizsgálatára. Egyidejűleg lehetőség nyílik az erőforrások jellegétől, tulajdonságaitól függő speciális elemzésekre is. Mindezeket olyan konkrét, gyakorlati példák bemutatása igyekszik hitelessé tenni, amelyek kiemelkedő fontosságú nyersanyagok hasznosításának technikai, technológiai és gazdasági folyamatát tartalmazzák rendszer- és függvény szemléletben. A természeti kincsek, erőforrások, ásványi nyersanyagok kiaknázása a világgazdasági korszakváltás után is csak úgy indokolt, ha egyszersmind elősegíti a gazdaság struktúrájának, hatékonyságának javítását, beilleszthető az erre irányuló iparpolitikába, ugyanakkor a nyersanyag-hasznosítás összes folyamata a legújabb tudományos-technikai eredményekre támaszkodik. A lehetséges fejlesztési változatok tekintetében konkrét döntéseket az általános célkitűzések keretében csak tételes számítások kedvező eredménye alapján lehet hozni. E döntések megalapozásának egyik eszköze az ásványi nyersanyagok hasznosításának rendszer- és függvényszemléletű vizsgálata lehet. Ezzel a szándékkel bocsátja munkáját a természeti erőforrások és a gazdasági élet összefüggéseivel foglalkozó minden érdeklődő rendelkezésére. 4.1. A rendszer- és függvényszemléletű ásványvagyon-gazdál- kodás célszerűsége 4.1.1. Az ásványi nyersanyagforrások és a gazdaság növekedésének általános összefüggése A szükségletek állandó növekedése bővített újratermelési folyamatokat indukál a termelés valamennyi szektorában. Az emberiségnek egyre nagyobb mennyiségű ásványi nyersanyagra van szüksége. Ezért adott gazdaság bármely termelési struktúrájának megtervezéséhez szükséges annak megismerése, hogy a gazdaság mind a jelenben, mind a jövőben milyen mennyiségű, milyen minőségű ásványi eredetű nyersanyag- forrásra támaszkodhat, ezzel hogyan gazdálkodhat, amelyek a kitermelés, ill. a megszerzés feltételei. A világgazdaság - és ezen belül egy-egy adott terület, ország gazdaságának - termelő folyamatai a termelés méreteinek minden irányban történő növekedésével az anyagi erőforrások egyre nagyobb körét vonják be a termelésbe. A nyersanyagbázis nagy részét jelentő ásványi nyersanyagok mind nagyobb szerepet játszanak a gazdasági növekedésben. Egyidejűleg az emberiség anyagigénye mind differenciáltabbá válik. Számolni kell viszont azzal, hogy az ásványi eredetű nyersanyagok a megkutatott mértékben állnak rendelkezésre az igényekhez képest. Ellentétes hatásként, a tudományos-technikai forradalom következtében, ugyanakkor szélesedik a technológiai bázis a nyersanyagok feldolgozása, ill. végső felhasználása során. Létrejön - tehát alapvetően dinamikus jelleggel - a fokozódó igények komplex kielégítésére szolgáló, egyidejűleg gazdaságilag is hatékony technika a nyersanyaghasznosítás egész folyamatában. A gazdaságnövekedés és ásványvagyon- igénybevétel kölcsönhatásban tehát - egymással részben ellentétes - alapvető tendenciák érvényeséi Inek:- az ásványi nyersanyagigények rohamos növekedése,- az egyre rosszabbodó természeti adottságok ellensúlyozására képes termeléstechnikai és feldolgozás technológiai fejlődés. Az időtényező szempontjából kiemelendő, hogy a gazdasági környezet is szüntelenül változik. Ugyanakkor a ma döntéséhez szükséges 115
